Kilendít az önző ember szűk perspektíváiból Dezső Tamás tárlata
Töprengés időről, identitásról, változásról és változatlanságról: Dezső Tamás vizuális művész filozofikus kiállításán az apró parányfürkésztől a madártávlatú portugál erdőkig minden új nézőpontok megteremtésének eszköze.
A múlt században élt géniusz, Ludwig Wittgenstein, miután megírta örökbecsű művét, a Tractatust, szünetet tartott. Időlegesen szakított a filozófiával, a korabeli Európa egyik leggazdagabb családjának tagjaként vagyonát gondosan elosztogatta a testvérei között, bőkezűen adományozott belőle művészeknek, majd elszegődött egy vidéki osztrák iskolába algebrát és geometriát tanítani elemistáknak.
A később a Cambridge-i Egyetemen is tanító, logikai és nyelvfilozófiai téziseivel a XX. század egyik legnagyobb hatású filozófusává vált Wittgensteinnek ma egyetlen szobor sem állít emléket a világon. Budapesten, 2018-ban, ha csak átmenetileg is, létezett egy carrarai márványból kifaragott arcmása, ezt azonban ma már mindössze egy 42 képből álló fotósorozat, három vödör kőtörmelék és egy kisebb márványtömb tanúsítja. Ez utóbbi hófehér tömb nyitja meg – némiképp rejtélyesen – a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Dezső Tamás december 23-ig látogatható Hipotézis: Levél minden című kiállítását.