Washington lépést tévesztett Latin-Amerikában, amelyet lassan felvásárol Peking
A menekülthullám eredője, olaj és egyéb nyersanyagok forrása az USA számára Latin-Amerika, ahol a jellemzően baloldali kormányok egyre határozottabban képviselik az érdekeiket az Egyesült Államokkal szemben, miközben szoros gazdasági kapcsolatokat építenek ki Pekinggel.
Még a három országot érintő latin-amerikai útja utolsó állomásán, Limában is arról faggatták a perui kollégájával közösen tartott sajtóértekezletén Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy az USA mit lép arra, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország kezdeményezésére az OPEC+ csoport bejelentette az olajkitermelése csökkentését. És még arra is kíváncsiak voltak, változik-e az USA és Szaúd-Arábia viszonya a döntés következtében. Blinken csak annyit mondott, hogy tanulmányozzák a lehetséges válaszlépéseket, de Washington semmi olyat nem tesz, ami az érdekeivel ellentétes lenne.
Venezuela amerikaiakat engedett szabadon Maduro két rokonáért cserébe
Hét bebörtönzött amerikai állampolgárt engedett el Venezuela, cserébe Washington pedig elengedte Nicolás Maduro elnök két rokonát, akiket kábítószercsempészet miatt tartottak fogva évekig.
Hogy ezek az érdekek mit is jelentenek a Monroe-elv 1823-as meghirdetése óta az USA hátsó udvarának tekintett Latin-Amerikában, arról a The Wall Street Journal szolgált példával. Az amerikai gazdasági napilap múlt heti értesülése szerint
Joe Biden elnök arra készül, hogy lazítson a Venezuela ellen elrendelt szankciókon,
hogy a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező országban újra megkezdhesse a kitermelést a kaliforniai Chevron.