Választási kampány nélkül kevesebb jut propagandára, de az a „megfelelő” helyekre
Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
Beigazolódott a HVG május eleji előrejelzése: a költségvetés gyászos állapota, illetve a parlamenti választási kampány vége miatt meredeken csökkent az állami reklámköltés. A médiacégek önbevallását összegző Kantar Media adatai szerint 2022. április–júliusban a listaáron számolt (tehát a kiadói kedvezményekkel nem csökkentett) állami reklámkiadások 13,9 milliárd forintot tettek ki az előző év azonos időszakának 41,1 milliárdjával szemben. A 2022 első három hónapjára eső kampányhajrában viszont az állam majdnem kétszer annyit (47,5 milliárd forintot) költött, mint egy évvel korábban ugyanezekben a hónapokban. Mivel listaárról van szó, a valódi összeg ennél jóval alacsonyabb: az állami hirdetéseket kezelő, Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media idén tavasszal – médiatípustól függően – 40–56 százalékos kedvezmény kiharcolását vállalta a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt, 75 milliárd forint keretösszegű tenderen. És ez még nem is számít magasnak, hiszen a kereskedelmi hirdetők legalább kétharmados, de nemritkán akár 90 százalékos diszkontot is kapnak a médiavállalatoktól. Persze a relatíve alacsony kedvezménynek is oka van:
az összeg több mint 80 százaléka a kormánypárti sajtóban csapódik le, amelynek az állami reklámpénz jelenti az elsődleges bevételi forrását.
Mi lesz a dúsgazdag, NER-közeli Balásy Gyula cégeivel, ha a források a válságban elapadnak?
Rejtőzködve ugyan, de már a gazdaglistákon is feltűnhetett Balásy Gyula, aki szinte véletlenül lett az Orbán-kormány legfontosabb - és legvagyonosabb - kommunikációs intézője. Egyik cégének ügyfelei a hatalom jóindulatában is bízhatnak befektetésükkel.