HVG-rangsor: változnak az egyetemek értékelésének szempontjai

Intézményi szinten a magyar felsőoktatás legfontosabb jellemzői évtizedes távlatban is hasonlóak: a meghatározó nagy egyetemek dominanciáját sem versenytársaik, sem saját belső dinamikájuk nem látszik megváltoztatni. Pedig az elmúlt években olyan jelentős felsőoktatás-szerkezeti változás is zajlott, mint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte. Ezzel nem csupán országos hálózatba szerveződött lényegében a teljes agrár-felsőoktatás: a MATE belső szerkezetében a kari szerveződéshez képest módosított formákat vezetnek be.

Ugyanakkor az „alapítványosodás” elnevezéssel illetett fenntartói forma-változás az egyetemek tudományos és hallgatói kapacitásait egyelőre nem bolygatta fel alapjaiban. Miközben országosan nőtt a tudományos fokozattal rendelkező oktatók összlétszáma (mintegy 3 százalékkal), közel negyedük állami fenntartású egyetemeken tanít, ami a korábbi évekhez képest folyamatosan emelkedő arányt jelent. Ha pedig a hagyományos tudományegyetemek súlyát nézzük, ugyanezt a tendenciát tapasztaljuk: ezekben az intézményekben találjuk a minősített oktatók hatvan százalékát.

Mivel ezek rangsorunk indikátorainak alapjait adják, az oktatói listán sem következtek be nagyobb változások, az élen a „nagy” egyetemek találhatók. Egy változás azonban szembetűnő az intézményi szintű oktatói rangsorban: az ELTE, amely mindig is az élen végzett, most elveszítette vezető pozícióját, mivel minősített oktatói számának növekedésénél nagyobb mértékben nőtt a hallgatók létszáma.

HVG-rangsor: A legjobb tanulók kedvencei ugyanazok az egyetemi karok maradtak

Tovább folytatódott a felsőoktatási felvételi átlagpontszámok számottevő emelkedése. Idén már 400 pontos átlagot értek el a felvételizők, ami ötpontos javulás a tavalyi, és kilencpontos a két évvel ezelőtti eredményekhez képest. Ennek okait is elemzi a HVG legújabb rangsorkiadványa, a Diploma 2023.