Mi köze a munkácsi turulnak egy családi vállalkozásban vitt megyéhez?

Az elmúlt napok talán legfontosabb kárpátaljai híre a munkácsi várból gyakorlatilag puccsszerűen eltávolított turul-emlékmű esete volt. Andrij Baloga munkácsi polgármester ugyanis formailag a vármúzeum igazgatójának indítványára, a munkácsi önkormányzat magyar tagjait nem is értesítve, csupán a határozathoz szükséges mennyiségű aláírás birtokában, sajtóértesülések szerint zárt körben, egy óvóhelyen döntött a turul sorsáról. Az emlékművet ezt követően rekordgyorsasággal el is tüntették a várból, a lépést természetesen komoly felháborodás követte és nem csak magyar részről, a lépés puccsszerűsége az ukránok körében is visszatetszést keltett.

Erről beszélt a hvg.hu-nak Fehér Gábor, a kárpátaljai megyei közszolgálati csatorna nemzetiségi műsorainak főszerkesztője. Fehért roppant mód nyugtalanítja a szobor eltávolítása és annak módja is. Szerinte a múlt arra való, hogy tanuljunk belőle, de ne próbáljuk megismételni azt. Szintén helytelenítette a munkácsi polgármester lépését a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője, Viktor Mikita is, aki egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot látott a szobor eltávolításában. A szobor körüli legfrissebb fejlemények is azt támasztják alá, hogy nem csak a magyarokat zavarja a polgármester magánakciója, csütörtökön a Munkácsi Városi Tanács 18 képviselője, azaz a testület többsége tiltakozott írásban a turul eltávolítása miatt. A képviselők elsősorban azt sérelmezték, hogy az ilyen súlyos, sokakat érintő társadalmi kérdéseket nekik kellene megoldaniuk az ülésteremben és nem egy sem képviseleti funkcióval sem felelősséggel nem rendelkező végrehajtó bizottságnak.

De ha már felmerült a múlt, érdemes egy kicsit elidőzni a turulszobor történeténél, ugyanis tartogat számunkra néhány furcsaságot. A szobor története az 1896. évi VIII. törvénycikkel kezdődött, amikor is a millenniumi ünnepélyek keretében az országgyűlés úgy határozott, hogy a Magyar Királyság hét pontján emlékművet állítanak fel. Ezek egyike volt a munkácsi turul. A hét emlékműből mindössze kettő maradt Magyarország területén Trianont követően, a többi ötöt ilyen, vagy amolyan módon az utódállamok hatóságai megsemmisítették. Ez lett a sorsa a munkácsi turulnak is annyi különbséggel, hogy a csehszlovák hatóságok ezt csak eltávolították, a megsemmisítését a területet elfoglaló szovjetek végezték el 1945 után, amikor is beolvasztották és az így kapott fémanyagból ötágú csillagokat öntöttek.