Könnyedén kijátszhatja a kormány a brüsszeli elvárásokat, és meg is teszi
A 3000 milliárd forintnyi uniós forrás elvételétől tartva szóról szóra átvette a kormány a brüsszeli, összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatást a közérdekű közalapítványokra vonatkozóan, csakhogy ez a magyar viszonyokra nagyon kevés lehet. Megnéztük, milyen gyakorlati következménnyel jár a tervezett változás.
Szigorúan vett politikai összeférhetetlenség esetén nem lenne kérdés, hogy az óriási ex-közvagyont tulajdonló közalapítványok kuratóriumaiban ülő miniszterek, államtitkárok, fideszes és (egy esetben független-ellenzéki) politikusok tagsága megszűnik, az Európai Bizottsággal egyeztetett törvényjavaslat alapján azonban ez nem fog megtörténni.
Az Európai Bizottsággal való megegyezést célzó, hétfő este benyújtott törvényjavaslat annyit ír elő, hogy
„az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet.”
A módosítás szerint az összeférhetetlenséget írásban jelezni, majd rögzíteni kell, az érintett pedig ezután nem vehet részt a döntéshozatalban. Ez vonatkozik a kuratóriumi és a felügyelőbizottsági tagokra is.