Putyin propagandagépezete képtelen kezelni a válságot, amit az ukrán előrenyomulás hoz
Jelentős területet foglalt vissza néhány nap alatt az ukrán hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv közelében. Egyelőre nem tudni, hogy Kijev képes lesz-e megtartani a visszaszerzett településeket.
Egy hét alatt az ukrán hadsereg nagyobb területet szerzett vissza, mint amennyit a február 24-én kezdődött offenzíva legutóbbi három hónapjában Oroszország az ellenőrzése alá vont. Északkeleten kiszorították a támadókat Harkiv megye nagy részéből, s több helyen elérték az orosz–ukrán határt. A szinte menetből elfoglalt több ezer négyzetkilométernyi területet meglehetős sietséggel hagyták el az oroszok. Bár Moszkvában rendezett visszavonulásról és csapatátcsoportosításról beszélnek, a menekülő egységek jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert hagytak az ukránok kezére jutni. Az egyetlen orosz siker az volt, hogy Izjum városánál azelőtt ki tudták vonni a megszálló erőket, hogy bezárult volna körülöttük az ukránok gyűrűje.
Az északi győzelem elsősorban azzal magyarázható, hogy Ukrajna hónapokon át azt ismételgette, délen, Herszon megyében ellentámadást indít, s megpróbálja visszafoglalni a Dnyeper folyótól nyugatra lévő térséget. Az oroszok emiatt komoly erőt csoportosítottak át Harkiv környékéről, így vészesen meggyengítették az ukránok által most visszaszerzett területen szolgáló csapataikat. Az ukrán hadsereg közben Herszon környékén is halad előre, igaz, ott a sebesség jóval kisebb, mint Harkiv megyében.
Fülke: „Most látszik, mennyire nem volt olcsó az orosz gáz" - 200 napja tart a háború
Csak Jevgenyij Sztanyiszlavovnak, Oroszország budapesti nagykövetének köszönhető, hogy végül a HVG is bejuthatott a misszióvezető budapesti előadására. A beszélgetést szervező Magyar Békekör elnöke ugyanis kijelentette, hogy a nyilvános esemény nem sajtónyilvános, ám amikor a diplomata igent mondott, beléphettünk a sasfészekbe.