Putyinéhoz képest kis energiablokáddal próbálkozott anno Gorbacsov – neki nem jött össze
A szovjet idők alkonyán Moszkva hátráltatni próbálta Litvánia függetlenségét. A Nyugat akkor is habozott, de a litvánok hazafisága, no meg a piaci viszonyok és a szovjet hatalmi viszályok megtették a magukét.
Trolibuszt toló vilniusiak fotójával illusztrálta a HVG 1990 júniusában, miképpen sújtja a szovjet blokád a függetlenedő szovjetköztársaságok egyikét, Litvániát. Vilniusban a parlament márciusban nyilvánította ki a Litvánia függetlenségének helyreállítását. Ez bátor döntés volt, hiszen a Szovjetunió még létezett, és hivatalosan mindhárom balti állam a birodalom egy-egy köztársasága volt – mégpedig azóta, hogy Sztálin és Hitler 1939-es szerződése (más néven a Molotov–Ribbentrop-paktum) átrendezte az európai érdekszférákat.
Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államfő – akit ha hazájában nem is, de külföldön több más tettéért tisztelet övez – a függetlenség kikiáltása után nagyjából úgy indított, ahogyan a Kreml urai szoktak: mozgósította a hadsereget. De végül meggondolta magát.
Vytautas Landsbergis, a litván parlament akkori elnöke (és e minőségében ideiglenes államfő) úgy emlékszik a bő három évtizeddel ezelőtt történtekre: Gorbacsov igyekezett megmenteni a csőd szélén álló Szovjetuniót, ehhez amerikai segítségre is szüksége volt, ezt pedig nem akarta kockáztatni a függetlenségi mozgalom vérbe fojtásával.
Ekkor jött a blokád: április 18-tól elzárták az olajcsapokat, alig szállítottak gázt, leállították a vasúti áruszállítást.