Felsmann Balázs: Mi történik, ha egy hét múlva nem lesz gáz a csőben?
Annyi biztosnak hitt dolog vált bizonytalanná, hogy már egy szerződés sem szavatolhatja a folyamatos energiaellátást – mondja a 10+5 éves magyar–orosz gázegyezségről Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. Interjú.
HVG: A magyar kormány európai energia-veszélyhelyzetről beszél. Kimeríti a fogalmat, hogy az orosz Gazprom vis maiorra hivatkozva sorra mondja fel a szerződéseit?
Felsmann Balázs: Lehet, hogy politikai értelemben ez erős kifejezés, ám ha az ellátási biztonságot szabályozó vészhelyzeti rendelkezéseket nézzük, a probléma súlyossága egész Európában bőven elérte az első fokozatot. Ez még nem jelent semmiféle beavatkozást, ez a fokozott figyelem kategóriája. Olyan helyzetben vagyunk, amikor nem árt lefújni a port a korlátozási tervekről.
Itt a gázmegtakarítási terv Brüsszelből: a legrosszabb forgatókönyvre készül az EU
Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.
Ilyet minden EU-tagállamnak készítenie kell, így Magyarországnak is, és nem lenne jó, ha éles helyzetben kellene tesztelni. Erre való a riasztási fokozat: a kereskedők és a fogyasztók olvassák el, mi történik a vészhelyzeti rendelkezések különböző fokozataiban, és beszélni kell arról is, ki miképpen tudja mérsékelni a fogyasztását. De el kell választani egymástól az energetikai és a politikai tartalmakat, köznapi értelemben ugyanis még nincs vészhelyzet: az ellátás működik, és nincsenek korlátozások.
HVG: Eddig a magyar kormány arról beszélt, hogy a Gazprommal kötött 10+5 éves gázszerződés szavatolja az ellátás biztonságát. Ez is veszélybe került?