A kormány elvesztette a tíz éve indított plázastopháborút
Hangzatos nevével ellentétben a plázanyitást korlátozó törvény nem a bevásárlóközpontokat akarta megállítani, hanem a külföldi vállalatok előretörését a hazai kiskereskedelemben – és ezzel együtt persze helyzetbe akarta hozni a magyar tulajdonú cégeket. Hiába azonban a szigorú szabályozás, a külföldi társaságok stratégiát váltottak, sikerült továbbterjeszkedniük, míg a magyarok nem tudtak élni a lehetőséggel.
Idén tíz éve, hogy a második Orbán-kormány felmutatta az egyik legkorábbi stoptábláját – az még nem a csirke far-hát és társai vagy a két kiválasztott üzemanyagtípus árát volt hivatott megállítani, de még csak nem is Soros Györgyöt, hanem az akkor démonizált kiskereskedelmi multikat. A plázastoptörvény első nekifutásra, vagyis 2012 elejétől 2014 végéig megtiltotta a 300 négyzetméternél nagyobb új üzletek építését – a tilalom alól a nemzetgazdasági miniszter egyedi döntése adhatott csak felmentést.
A rendszeren 2015-ben változtattak egy picit, attól fogva az alapterületeknél a 400 négyzetméter lett a vízválasztó, és már nem a kategorikus tiltásból indultak ki, helyette pályázatot kell benyújtani a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak. Itt egy külön testület engedélyezi vagy utasítja el a kérelmeket, egyedi döntéseit azonban a kormány által delegált öttagú bizottság véleményére kell alapoznia. A döntési folyamat nem átlátható, de a jogszabály szövege szerint a szakkérdésben született nyilatkozattól nem lehet eltérni.
2018-ban aztán megint hozzányúltak a szabályozáshoz, egy kormányrendelet kimondta, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál a továbbiakban nemcsak az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, azaz a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz. Az ágazati szereplők akkori véleménye szerint az engedélyezési eljárások bővítésével az volt a törvényhozó célja, hogy ne lehessen a raktér egy részét eladótérré alakítani, esetleg profilváltással az addigitól eltérő kereskedelmi tevékenységet folytatni.
Maga a kormány sem csinált titkot abból, hogy a törvény a hangzatos, plázázós neve ellenére nem a bevásárlóközpontokat akarta megzabolázni, hanem kikényszeríteni, hogy növekedjen a hazai kereskedelemben a magyar hátterű vállalkozások súlya. Orbán Viktor 2014-ben konkrétan azt fejtegette, hogy a kiskereskedelemben a magyar cégek arányának 50 százalék fölé kellene nőnie.