Náci milliárdosok – 2. rész: Egy sorsfordító találkozás, egy máig kísértő szerelem
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
A Quandt család évtizedeken át profitált a háborúból és a zűrzavarból. Ám amikor Günther Quandt 1918 októberében, a spanyolnáthajárvány ideje alatt végleg Berlinbe költözött, a háború és a zűrzavar épp készült megfosztani a 37 éves textilmágnást az országától. Günther közelről látta szeretett Németországa bukását, miután nemcsak az I. világháborút, de rengeteg embert is elveszített a lövészárkokban. A császári állam veresége ellenére a Quandt család milliókat keresett a háborún.
A família textilgyára, amit Günther irányított Brandenburgban, néhány órányira északra a fővárostól, heti több ezer egyenruhát készített régi császári megrendelőjének. Rengeteg fiatal német katonát küldtek a lövészárkokba és a frontvonalba, a foszlott ruhájú, elesett bajtársak helyére, és mindnek új egyenruhára volt szüksége. És ez így ment hétről hétre, négy, látszólag végeérhetetlen éven át.
Németország vesztesége Günthernek nyereséget jelentett. Mire véget ért a háború, a Quandt által bezsebelt pénz elég is volt a Berlinbe költözéshez. A háború alatt Günthernek sikerült elkerülnie a katonai szolgálatot, az elején azért, mert fizikailag alkalmatlannak minősítették, később pedig mert a birodalom háborús gazdaságának vezető alakjává vált. Berlinből felügyelt egy kormányzati részleget, amely gyapjúszövettel látta el a hadsereget és a tengerészetet. Ugyanakkor naponta küldött utasításokat levélben a családi üzembe, miközben két öccse és sógora a fronton harcolt. Amikor végül épségben visszatértek a csatatérről, Günther elmondta nekik, hogy végleg Berlinbe költözik, és továbbra is irányítani fogja a textilgyárat a lármás német fővárosból. De nagyobb tervei is voltak: új üzleti kalandok és egyéb iparágak megszerzése.