A kamatemelés mint az infláció elleni csodafegyver? Matolcsy az élen, de hol a forint?
A világ nagy központi bankjai az infláció gyorsulása ellenére csak vonakodva, talán késlekedve szánták rá magukat kamatemelésre. Négy évtizede a Fed híres elnöke, Paul Volcker még húsz százalék fölé vitt kamattal törte le a 15 százalékos drágulást, igaz, recesszió lett a vége. Mire jó akkor a jegybanki politika meghatározó eszköze? Világmagyarázat Surányi György, Király Júlia és Csaba László közreműködésével.
Ismét kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, 0,5 százalékról 1 százalékra növelve az alapkamatot. Vezetői egyre komolyabban veszik az infláció elleni harcot. Erre minden okuk megvan, hiszen az áremelkedés a februári 7,9 százalékról márciusban 8,5 százalékra gyorsult.
Az Európai Központi Bank viszont őszig aligha nyúl hozzá a nulla közelében parkoltatott kamataihoz – bár más területeken szigorít –, holott áprilisban az euróövezeti infláció 7,5 százalék volt.
Mindeközben a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamata a régióban a legmagasabb, és az elnök, Matolcsy György decemberben úgy vélekedett: nincs pardon, az infláció elleni védekezés leghatékonyabb eszköze a kamatemelés.
MNB: 9 százalék fölötti lehet az éves infláció
Az MNB addig folytatja a kamatemelést, amíg vissza nem tér az infláció 3 százalék környékére, ez azonban legkorábban 2024-ben történhet meg - hangzott el a jegybank vezetőinek sajtótájékoztatóján. Matolcsy György arról is beszélt, egy kétéves programról szóló javaslatot adnak át hamarosan a kormánynak.
Matolcsy nyilatkozata éles ellentétben áll az Európai Központi Bank elnökének kijelentésével: „Európa jelenlegi rekordszintű inflációjának 50 százaléka a megugró energiaköltségekből ered. Ha ma kamatot emelek, az nem fogja csökkenteni az energia árát" – nyilatkozta a minap Christine Lagarde. Megállapítása két szempontból is meghökkentő.
Egyrészt azt sugallja, hogy az európai inflációban szinte semmi szerepe nincs az euró és a dollár árfolyamának; ha a kamatemelés hatására netán erősödnék a közös valuta kurzusa, akkor sem mérsékelné érdemben az inflációt, holott az energiahordozók árát a világpiacon dollárban adják meg. Azaz, hiába kellene egy hordó kőolajért, pontosabban annak dollárban kifejezett áráért kevesebb eurót adni, az euróövezet belső árai ettől meg sem rebbennek. Másrészt Lagarde kijelentése általánosabban is értelmezhető: az áremelkedés bizonyos típusai ellen nem nyújt védelmet a kamatemelés.
Veszített volna erejéből a monetáris politika fő eszköze? Sutba a kamatpolitikával? Az árfolyamnak sincs hatása az inflációra? A válaszhoz csupán a jelenlegi infláció természetét, a globális jegybanki vezetők szempontjainak különbözőségeit, valamint eltérő jövőképüket kell megérteni.