Ne tévesszen meg senkit a tavalyi hazai időjárás: a globális felmelegedés folytatódik
Nem érdemes abban reménykedni, hogy a klímamodellek nem pontosak, és mégsem akkora a baj. Az évtizedes prognózisok világszerte és a Kárpát-medencében is szinte szó szerint beváltak. Viszont van jó hírük is a klímakutatóknak.
Hol itt a klímaváltozás?
Az előző évtized kiugróan meleg adatai után 2021-ben átlagos volt Magyarországon az éves középhőmérséklet (10,9 Celsius-fok). A csapadék csak kicsit volt kevesebb az átlagosnál. A tavasz és nyár vége pedig kifejezetten hűvösen, időnként fagykárosan alakult.
A tavalyi év hazai időjárási összefoglalójából szemezgetett adatok hamis biztonságérzetbe ringathatnak, hiszen az Országos Meteorológiai Szolgálatnak ugyanebből a jelentéséből egészen más kép is kirajzolódik. 1901 óta a tavalyi július bizonyult a legforróbbnak. 2021 nyarán virradt Magyarországra a harmadik legtöbb hőhullámos nap, és nem volt igazán hideg januárban, februárban és decemberben. 120 éve a legszárazabbnak bizonyult a június. A csapadék jó része zivatarrendszerekből, egyenetlenül hullott le, Erdőtelekre például egy nap alatt 94,3 milliméter zúdult, ami az egész éves átlag közel ötöde.
A teljes kép szinte teljes mértékben egybevág azokkal a modellszámításokkal, amelyeket még 2010-ben tett közzé Magyarország éghajlatának várható alakulásáról az Országos Meteorológiai Szolgálat és az ELTE Meteorológiai Tanszék. A szakértők akkor négy különböző regionális éghajlati modell projekciói alapján közöltek előrejelzéseket a 2021–2050, illetve a 2071–2100 közti időszakokra.