Tíz százalékos béremelést hozhat a munkaerőhiány a kiskereskedelemben
1 perc
2022.01.17. 06:34
A kiskereskedelmi láncok annak ellenére kényszerülnek béremelésre, hogy nőtt a szektort sújtó különadó mértéke.
Egymás után születnek a megállapodások a munkáltatók és a szakszervezetek között a kiskereskedelemben – írja hétfői számában a Világgazdaság. A lap úgy tudja, hogy a SPAR és az Aldi után az Auchannál, az OBI-nál és a Metrónál is eredményesen zárultak a bértárgyalások az üzletvezetés és az érdekvédelmi szervek között. A bolthálózatok kénytelenek kigazdálkodni a magasabb béreket, mivel nagy a munkaerőhiány, ráadásul a garantál bérminimummal szemben is meg kell őrizniük az előnyüket, ami épp most emelkedett 219 ezer forintról 260 ezerre.
A kereskedelmi láncok többségénél minimum 10 százalékkal nő a pénztárosok és az árufeltöltők keresete, ám a frekventáltabb helyeken található nagyáruházakba illuzórikus volna bruttó 300 ezres fizetés alatt eladót keresni. A diszkontláncoknál még ennél is, akár 50–60 ezer forinttal magasabb lehet a bérküszöb, ugyanakkor az itt követelt megfeszített munkatempó miatt a többség ezeken a helyeken csak részmunkaidőt vállal.
A kereskedelmi láncok többségénél minimum 10 százalékkal nő a pénztárosok és az árufeltöltők keresete, ám a frekventáltabb helyeken található nagyáruházakba illuzórikus volna bruttó 300 ezres fizetés alatt eladót keresni. A diszkontláncoknál még ennél is, akár 50–60 ezer forinttal magasabb lehet a bérküszöb, ugyanakkor az itt követelt megfeszített munkatempó miatt a többség ezeken a helyeken csak részmunkaidőt vállal.