Disszonancia a Ligetben: a Magyar Zene Háza remek lett, a Néprajzi Múzeum csalódás
A január 22-én megnyíló Magyar Zene Háza légies és varázslatos, a tavasszal átadni tervezett Néprajzi Múzeum épülete hatalmas, mégsem nagyvonalú, és valószínűleg nem követni való példaként kerül be az építészettörténetbe.
Lassan 11 éve, hogy a kormány elhatározta: múzeumi negyedet épít a pesti Városligetben, és ezzel helyet csinál magának a budai Várban. A civilek tiltakozása, illetve a 2019-es önkormányzati választás elvesztése miatt a projekt több változáson ment keresztül. Eredetileg hat-hét új múzeumépületet terveztek, de néhányról végleg lemondtak, és lesznek olyanok, amelyeket máshol húznak fel. Az áprilisi voksolásig a már megnyitott Millennium Házán, a felújított Szépművészetin, a közelben lévő restaurálási és raktározási központon, valamint az óriásjátszótéren túl két múzeumot sikerül átadni.
A Magyar Zene Háza (ld. a nyitóképet) január 22-én nyílik meg, itt az állandó kiállítás is elkészül addigra. A tavasszal pedig a Néprajzi Múzeum is megnyitja kapuit a Kerámiatérrel és a gyűjtemény legfontosabb tárgyaiból ízelítőt adó két kiállítással, a többi tárlatot az év folyamán adják át.
A Fudzsimoto Szószuke által tervezett, 25 milliárd forintba kerülő Magyar Zene Háza valóban olyan légies és varázslatos lett, mint amit a látványtervek ígértek.
Aligha túlzás azt állítani, hogy Magyarország egyik legjelentősebb kortárs épülete lesz.