Mindennapi idegen szavaink a kort tükrözik – szótárérett a fake news és a Covid is
Mi számít magyarnak? – merül fel a kérdés az idegen szavak szótárai kapcsán, amelyek összeállítását a szerkesztő és a társadalom műveltsége éppúgy befolyásolhatja, mint a hétköznapi élet átalakulása, egy-egy új történelmi korszak vagy ideológiai áramlat.
Bankó, frakk, lakáj, kamara, kaszni, parádé, pemzli, smakkol, svihák, virtus. Meghonosodtak már a magyar nyelvben, így kihagyhatók – vélekedett Radó Antal 1903-ban, amikor összeállította az Idegen szavak szótárának első kiadását. Idegen eredetűek, ráadásul már elkezdtek kikopni a hétköznapi nyelvhasználatból, így helyük van a szószedetben – vélekedett ugyanezekről a szavakról Tolcsvai Nagy Gábor, a 2007-ben megjelent hasonló kötet szerzője.
A két megfontolás nem csupán eltérő lexikológiai szemléletről árulkodik, hanem arról is, hogy az ilyesféle szótárak egyszersmind sajátos lenyomatai egy-egy korszaknak.