A könnyebb utat választotta a világ a metánkibocsátás csökkentésével
A metán kibocsátásának csökkentése kevesebbeknek fáj, mint a szén-dioxidé, úgyhogy a világ 105 országa inkább a metán visszafogására tett ígéretet.
Fokhagyma és alga a tápba vagy maszk a tehenek pofájára – ilyen bizarr ötletekkel is előrukkoltak már a nagy szarvasmarha-tenyésztő országok, hogy megfeleljenek a kor elvárásainak, és állataik ne büfögjék tele a világot metánnal. Bár ennek a gáznak a kibocsátása csekélyebb mértékű a szén-dioxidénál, hatása nyolcvanszor kedvezőtlenebb a légkörben. A metánkibocsátás 60 százalékáért az emberi tevékenység felelős, részben az olaj- és gázkitermelés, valamint a szennyvízkezelés, de főként a mezőgazdaság: a világ összes tehene legalább annyi szennyező gázt küld a légkörbe, mint az egész közlekedési szektor.

Az ENSZ több mint kétszáz állam- és kormányfőt felsorakoztató klíma-csúcstalálkozóján már nem is volt annyira váratlan, amikor a napokban az erdőirtás tervbe vett megfékezése mellett azt is bejelentették, hogy az egyezséget aláíró országok 2030-ig harmadával csökkentenék a metánkibocsátást. Harminc éve ismert az éghajlatváltozás katasztrofális következményekkel fenyegető dinamikája, de a sok eredményt nem hozó kiotói jegyzőkönyv után csak a hat évvel ezelőtti párizsi megállapodás ébresztette fel a reményeket. A résztvevők akkor azt vállalták, hogy az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a század végéig 2 Celsius-fok alatt tartják a felmelegedést. Ha a tervek szerint sikerül mérsékelni a metánkibocsátást és az erdők pusztítását, akkor a felmelegedés mértéke 1,9 fokra szorítható le.