Semmi sem drága a kormánynak, ha a nyugdíjasok szavazatáról van szó

„Van egy nyugdíjprémium, amit fognak kapni, Feri bátyám, novemberben egy nyolcvanast, és a következő évben, február közepén szerintem még fog kapni egy egyhavit”

– így jelentette be kesztölci nyugdíjasok társaságában Orbán Viktor, hogy micsoda ajándékot szán nekik. Bár hozzátette, hogy az utóbbiért még a pénzügyminisztere nyakára jár, de „rajta vagyunk a szeren”. A királyi többes jól tükrözi a kormányfői alapállást: mintha a saját pénzét osztogatná, úgy bánik a befizetett adókkal, járulékokkal. Egyúttal azt a bánásmódot is hűen illusztrálja, ahogy hosszú regnálása során a kormányfő a nyugdíjasokat kezelte.

Összességében a megtermelt jövedelem egyre kisebb részét juttatta nekik, azt is úgy, hogy a járulék- és a nyugdíjplafon megszüntetésével szélesre nyitotta az alacsony és a magas nyugdíjak közti ollót. Elhitette, hogy az inflációt követő emeléssel mindenki jól jár, holott a nyugdíjak az elmúlt fél évtizedben szédületes tempóban szakadtak el a bérektől. De amikor úgy érezte, hogy szükség van a nyugdíjasok voksaira, visszaosztott valamennyit a rajtuk megspórolt százmilliárdokból, ha másként nem, Erzsébet- és rezsiutalvány formájában.

A kormány hitelből fedezi a választási osztogatást, bár Orbán Viktor ezt tagadja

A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t - ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság.

Érdemes az egyes tételeket sorra venni. A baloldali kormányzás időszakában, 2002 és 2010 között a hazai össztermék 9,2 százalékáról több mint 11 százalékára nőtt a nyugdíjasok részesedése. Ez az arány egészen 2013-ig fennmaradt, ám 2019-re 8,2 százalékra zsugorodott – épp abban az időszakban, amikor felpörgött a gazdasági növekedés. A legutóbbi konvergenciaprogramból kiviláglik, hogy a kormány még 2030-ra sem változtatott volna ezen, az akkorra tippelt GDP 8,3 százalékát tervezte a nyugdíjakra költeni.

Árnyalja azonban az arányokat, hogy időközben nőtt a korhatár, átalakították és már az Egészségbiztosítási Alapból fizetik a rokkantsági nyugdíjat. Manapság cirka négyszázezerrel kevesebb nyugdíjast tart számon a statisztika, mint 2010 körül. Miközben az öregségi nyugdíjasok száma még nőtt is, a korhatár előtti és a rokkantnyugdíjasok népes tábora kihullott a rendszerből, ők járandóságuk egy részét is elbukták.