Gyilkos versennyé tett dél-koreai gyerekjáték őrjíti meg a Netflix nézőit

A dzsungel törvényei uralta, szörnyűséges dél-koreai társadalom szomorú valóságát írja le,

olyan világot mutat meg, ahol csak a pénz számít, és amely maga a pokol

– így összegezte az észak-koreai propagandasajtó, hogy miért arathatott kivételes nemzetközi sikert a Netflix streamingszolgáltatón a Dél-Koreában készült Nyerd meg az életed (Squid Game) című sorozat. Nem mintha abból egyetlen részt is láthatnának a magát az amerikai megszállás alatt, kizsákmányoltan élő déli szomszédjához képest földi paradicsomnak lefestő sztálinista országban, ahol 15 évre munkatáborba küldhetik azt, aki dél-koreai szórakoztatóipari alkotást néz, és halálbüntetés jár annak, akit a terjesztésén kapnak. Azt, hogy Észak-Koreába ennek ellenére – jellemzően pendrive-ok révén – utat találnak a déli szappanoperák és történelmi drámák, jelzi, hogy Kim Dzsong Un, az ifjú diktátor nemrég óvta honfitársait az azokban látott öltözékek és hallott kifejezések átvétele jellemezte „antiszociális” viselkedéstől.

A Squid Game pörgeti a Netflix-előfizetéseket

A Nyerd meg az életed (Squid Game) című koreai sorozat mindenütt tarol a világon, Magyarországon jelenleg a legnépszerűbb program a Netflixen. De mi újat adhat egy sokadik „Éhezők viadala", ahol ezúttal ártatlan gyerekjátékokon keresztül gyilkolják a résztvevőket?

A phenjani értelmezés természetesen túlzás, ám abban viszont van igazság, hogy a kilenc részből álló sorozat a társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat használja ki ahhoz, hogy új variációt készítsen arra az alaphelyzetre, hogy egy ördögi hatalom (vagy személy) összezárt emberek között élet-halál küzdelmet szervez, szimplán a túlélésért vagy valamilyen fődíjért. A műfaj ősének – ahol még nem volt ördögi hatalom, csak ördögi emberi természet – William Golding 1954-ben (magyarul 1963-ban, Déry Tibor tolmácsolásában) megjelent A legyek ura című könyvét tartják.