A hidegháború óta nem látott túszcserével enyhülhet az USA és Kína viszonya

Az USA és a Szovjetunió között zajlottak olyan látványos fogolycserék, mint amilyen a múlt pénteki. Szinte egy időben hagyta el Kanada és Kína légterét egy-egy repülőgép, a fedélzeten a kínai Meng Van-csouval, illetve a kanadai Michael Kovriggal és Michael Spavorral, akik

több mint ezer napja várták a szabadulást a fogságukból, amihez Washington és Peking játszmája vezetett.

A 49 éves, kanadai–magyar állampolgár Kovrigot, valamint a 45 éves Spavort Justin Trudeau kanadai kormányfő fogadta. Meng valóságos nemzeti hősként tért haza (nyitó képünkön), vörös ruhában, az állami tévé élő közvetítésében a Kínai Kommunista Pártot (KKP) éltetve, és köszönetet mondva Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfőnek.

Kínában Menget, Kanadában – és általában Nyugaton – pedig a két férfit tartották politikai túsznak abban a szövevényes történetben, ami csaknem három éve kezdődött. A vancouveri repülőtéren 2018. december 1-jén a kanadai hatóságok őrizetbe vették Menget, aki a kínai Huawei alapítójának, Zsen Cseng-fejnek a legidősebb lánya, egyben a cégbirodalom trónörököse és pénzügyi igazgatója. A kanadaiak a washingtoni igazságügy-minisztérium kérésére cselekedtek, mert az USA szerint a Huawei és személyesen Meng megsértette az Iránnal szemben elrendelt amerikai szankciókat.