1 perc
2021.09.23. 10:00
Mégsem jobbak az algoritmusok az embereknél – legalábbis emlőrákszűrésben. Erre jutott a brit Warwicki Egyetem kutatógárdája, miután végignézte az utóbbi évek erre vonatkozó tudományos közleményeit.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Intelligens kukákkal, mozgás- és forgalomfigyelő utcai lámpákkal, távolról gyógyító orvosokkal is próbálnak okossá válni a világ nagyvárosai. Az intelligenstelepülés-fejlesztés már a jelen.
Neves hazai művészekre, tudósokra, közéleti személyiségekre, sportolókra emlékezünk, fényképekkel és egy-egy rövid idézettel.
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
A Budapesti Fesztiválzenekar háromszor adja elő Haydn és Mozart 1788–1791 között komponált három remekművét.