Merkel utódjának víziók is kellenek, a telefaxokat pedig ki kell dobni a hivatalokból

A német hegyvidéki wellness-szálló telt házzal ment a szeptemberi hétvégén. A vendégek, akik életkoruk alapján szemmel láthatóan többnyire a hatvan plusz kategóriába tartoztak, élvezték az őszi napsütést, a sétát, a túlnyomórészt lengyel személyzet által felszolgált ételeket és italokat, a hotel kényelmét. De nem volt más a helyzet néhány száz kilométerrel északabbra, a tengerparton sem, azzal a különbséggel, hogy ott csak annak jutott e földi javakból, aki már hetekkel korábban helyet foglalt magának. Az egyik legismertebb, a szépkorúakra specializált szállodalánc foglalási telefonját már föl sem vették, olyan sokan engedhették volna meg maguknak a kikapcsolódást.

Vasárnap a közszolgálati televízió egyik műsorában, amelyben Angela Merkel kancellár 16 évét értékelték, a stúdióvitához hozzászóló betelefonálók többsége csak szépet és jót mondott róla. Hangjuk és bemutatkozásuk alapján szintén az említett korosztály képviselői voltak. Németországban a választásra jogosultak 38 százaléka hatvan év fölötti – jelentős részben ezen a korosztályon áll vagy bukik, ki lesz a következő kormányfő.

Ha a 67 éves Merkel nem dönt saját elhatározásból a visszavonulás mellett, és most újra indulna posztjáért, minden bizonnyal újra nyerne.

Nem csak az idősebbek elégedettek a politikájával, és nem is teljesen alaptalanul áll töretlenül a politikusi népszerűségi rangsor élén.

Az ENSZ emberi fejlettségi indexe (Human Development Index, HDI) szerint, amit a születéskor várható élettartam, az életszínvonal és az oktatás helyzete alapján állítanak össze, Németország a hatodik legjobb a világon.

A fejlett ipari hatalmak közül pedig a legsikeresebb: legutóbb is csak olyan kis országok előzték meg, mint Norvégia vagy Svájc.

Holott a mérleg korántsem ennyire egyértelműen pozitív, még akkor sem, ha a gazdasági élet makromutatói is ezt sugallják.