A bankok nem karitatív szervezetek, sokaknak fájhatnak a kamatemelések

HVG: Két lépésben megkétszerezte, 1,2 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Máris megérzik ezt a vonzó kamatokhoz szokott adósok?

Argyelán József: Közvetlenül nem, mert szinte nincs olyan bankhitel, amelynek az ára az alapkamattól függene, bár olykor a munkáltatók ehhez kötik a dolgozóiknak nyújtott kedvezményes kölcsönök kamatát. De természetesen előbb-utóbb érződik a hatása, hiszen az alapkamat befolyásolja a piaci hozamokat. Több nagybank már 0,2–0,3 százalékponttal megemelte az új kölcsönök kamatát.

A lakáshiteleknél például valószínűleg nem lesznek 3 százalékos, olykor ez alatti piaci kamatajánlatok még a legjobb adósok számára sem.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű: nem mindegy, milyen hitelről beszélünk. Az utóbbi időben felvett lakáskölcsönöknek a háromnegyede legalább tíz évre rögzített, fix kamatozású – ezeken semmit sem módosít a jegybanki döntés. Akik viszont 2016-ban olyan, ötéves kamatperiódusú hitelt vettek fel, amelynél most esedékes a változtatás, még jól is járhatnak, hiszen a következő időszakban alacsonyabb kamatot élvezhetnek; azóta ugyanis jó ideig egyre olcsóbbá váltak a hitelek. Akkoriban ez a konstrukció volt az egyik legnépszerűbb, a 2016-ban folyósított lakáshitelek negyedének öt évre rögzítették a kamatát. Egy 2018-ban felvett, hároméves kamatperiódusú kölcsön azonban 0,3–1 százalékponttal megdrágul, attól függően, hogy az adott bank mihez viszonyít.