Politika az olimpián: vizsgázik a tiltakozási tilalom enyhítése

A brit női focicsapat tagjai egymásra néztek, majd fél térdre ereszkedtek, és a példájukat követte a chilei válogatott. Egy órával később, az amerikai és a svéd válogatott tagjai ugyanígy tettek, hogy tiltakozzanak a rasszizmus ellen. A hivatalos megnyitó előtti első játéknap harmadik női labdarúgó-mérkőzésén az új-zélandiak térdet hajtottak, míg ausztrál ellenfeleik az ötödik kontinens őslakosainak zászlója mögé álltak össze.

Tíz olimpiai esemény, amely megérintette a világot - videókkal

Bár remek magyar szerepléseket láthattunk csütörtökön az olimpián (például Milák Kristóftól, Szabó Szebasztiántól, Burián Katalintól), érmet csütörtökön nem sikerült kiharcolnia a magyar különítménynek, így Magyarország a 14. helyre csúszott vissza az éremtáblázaton.

Az Olimpiai Charta 50. pontja kimondja, hogy „az olimpiai helyszíneken, létesítményekben vagy egyéb területeken tüntetés vagy politikai, vallási, etnikai hírverés tilos”. Ezt a szabályt erősítette meg 2020 januárjában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), kifejezetten megtiltva a politikai jelentésű kézjeleket, valamint a térdelést, amit 2016-ban – röviddel a riói olimpia záróünnepségét követően – először alkalmazott a feketékkel szembeni rendőri erőszak, illetve megkülönböztetés elleni tiltakozásként Colin Kaepernick, az észak-amerikai futball-ligában (NFL) játszó San Francisco 49ers irányítója. A NOB azt ugyanakkor engedélyezte, hogy az olimpikonok a sajtó munkatársai előtt vagy a közösségi médiában kifejtsék politikai nézeteiket.