Menjen ki Óbudára: Ady, Cseh Tamás és Víg Mihály együtt szól a színpadon
A Balaton zenekar vezetője, Víg Mihály két nagy példaképét idézi meg különleges környezetben, nem a megszokott módon.
A Balaton zenekar vezetője, Víg Mihály két nagy példaképét idézi meg különleges környezetben, nem a megszokott módon.
Nemhogy társadalmi egyeztetés nem volt, de még a társminisztériumok véleményét sem kérte ki az NGM, amikor az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek szigorításáról döntött. A kormány többletbevételt remél, de a negatív hatások óriási veszteséget okoznak.
Év elejétől 2026 végéig több száz új nyilvános EV-töltőt adnak át itthon a nagy EU-s töltőtelepítési pályázatok keretében, de ezek jobbára nem a területi vakfoltokat töltik ki. A következő dömping 2028 végére várható.
A mai otthonokban lévő okostévék egy-két éven belül butának számítanak majd, mert az új modellekbe éppen most költözik be a mesterséges intelligencia. A gyártók sok, idén érkező új funkcióval tapogatóznak, hogy megtudják: mire is lesz vevő, aki a nagy képernyőt nézi.
Miért van szükség időről időre egy tragédiára ahhoz, hogy a párkapcsolati erőszak ügyét komolyan vegye a politika, a társadalom? Az előzmények alapján a bántalmazott japán nő minapi halálát követő megrázkódtatás után sem várható érdemi változás.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ezek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így már nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel – mondja Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, aki még 2011-ben csatlakozott a Karikó Katalin és Drew Weissman laboratóriumában zajló kutatásokhoz. Jelenleg már a saját laboratóriumát vezeti Philadelphiában, ahol vakcinák fejlesztésével foglalkoznak részben olyan fertőző betegségek ellen, mint az influenza, de vannak eredményeik az mRNS-alapú rákvakcinák területén is.