Az Eb-vel párhuzamosan hatalmas pénzdíjért játszik rangadót az UEFA és a FIFA
Útjára indul a járvány miatt egy évvel elhalasztott labdarúgó-Európa-bajnokság, amelynek a kontinens 11 országa ad otthont. Az európai szövetség, az UEFA még csak most ocsúdik a Szuperliga tervének sokkjából, de arra ébredhet, hogy a bevételeiből akar elszipkázni a foci globális szervezete, a FIFA.
Sikerül-e megoldani, hogy a válogatottak szurkolói ezúttal nem egy országon, hanem egy kontinensen belül mozognak, miközben javában zajlik az oltási kampány, és különbözőek a biztonsági intézkedések? Az indiai vírusmutáns terjedése Nagy-Britanniában vajon megnehezíti-e az elődöntők és a döntő megtartását egy hónap múlva a londoni Wembley Stadionban? Vajon a 2018-as világbajnokság után most az Európa-bajnokságon (Eb) is bemutatkozó videóbíró alkalmazásával sikerül-e minden esetben megakadályozni az olyan szarvashibákat, mint amikor a magyar Kassai Viktor 2012-ben nem adta meg a házigazda ukránok gólját az angolok ellen? És a vonalazgatással kiszúrják-e azt is, hogy az a támadás tulajdonképpen lesről indult?
Térdelés és fütyülés fogja kettéválasztani Európát az Eb-n
Nagyon úgy tűnik, megvan az újabb identitáspolitikai vita a magyar labdarúgó-válogatott körül. Miután az Írország ellen gól nélküli döntetlennel végződő keddi meccs előtt a magyar csapat nem térdelt le a BLM mozgalmat támogatván a rasszizmusellenes harcban, a féltérdre ereszkedő írek gesztusát kifütyülték a nézők, a saját játékosaikat pedig a "Szép volt fiúk!"
Ezek a kérdések foglalkoztathatják Aleksander Ceferint, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökét, amikor pénteken, a római Olimpiai Stadionban a Törökország–Olaszország-mérkőzéssel kezdetét veszi a 16. labdarúgó-Európa-bajnokság. Ez az első, és könnyen lehet, hogy az utolsó alkalom is, hogy 11 ország egy-egy városában rendezik meg a meccseket.
2024-ben Németország már egyedül lesz házigazda,
és egyben az az év hozhat jelentős változásokat is az európai labdarúgásban.