Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének

Azt már megszokhattuk, hogy a magyar felső tízezer sportot űz a bujkálásból, ám nemrég, ahogy a közpénzek magánzsebekbe transzportálásában, ebben is sikerült szintet lépni. Ma már ott tartunk, hogy Mészáros Lőrinc a legújabb szerelmi fészkét sem a saját nevére vette meg, hanem egy olyan cégére, amelynek a tulajdonosa egy hozzá köthető magántőkealap. Utóbbiak felettébb elszaporodtak Magyarországon, a Válasz Online összesítése szerint már a hatvanat is meghaladja a számuk, közülük negyvenhármat pedig egyértelműen a kormányközeli felső elit kezel. A talán legnagyobb ilyen szintén Mészáros Lőrinchez köthető: a Konzum PE az Opus Global Nyrt. első számú tulajdonosa, amely pedig a felcsúti oligarcha tőzsdei holdingvállalata, s például számos reprezentatív, a pesti Andrássy úton lévő ingatlan mellett olyan cégek tömkelege tartozik alá, mint az építőiparban hasító Mészáros és Mészáros Kft., a Hunguest Hotels szállodalánc vagy a Balatontourist kempinghálózat.

De miért kell efféle pluszelemeket ékelni a valódi tulajdonos és tulajdona közé? Ennek hasonló értelme van, mint az átláthatatlanul bonyolult, esetleg valamely offshore-paradicsomban teljességgel kibogozhatatlanná és követhetetlenné váló céghálózatoknak. A magántőkealapok leghasznosabb tulajdonsága ugyanis a milliárdos üzletemberek szemszögéből az, hogy

lehetővé teszik a tényleges birtokos kilétének eltitkolását.

Az utóbbi időben Magyarországon már egyértelműen ilyen alapokra cserélték az offshore cégeket azok, akik homályban kívánnak maradni. Miért menne a Seychelle-szigetekig a rejtőzködni vágyó oligarcha, ha egy itteni magántőkealapon keresztül is vásárolgathat, a nyilvánosság pedig ugyanúgy nem fogja megtudni, hogy ő áll az ügylet mögött? Ráadásul az offshore-lovag kifejezést a Fidesz honosította meg és ruházta fel negatív konnotációval még 2009–2010-ben, így már csak a marketingüzenete sem túl előnyös annak, ha egy kormányközeli nagykutyát ilyen ügyletekhez kötnek.