„Van érzékem mindent aprólékosan és logikusan végiggondolni” – Búcsú Kornai Jánostól

Nagyon büszke vagyok arra, hogy Kornai János ennek az egyetemnek a padjait koptatta – büszkélkedett a rektor, amikor illendően megünnepelték a magyar társadalomtudós egyik előadását a Budapesti Corvinus Egyetemen. A büszkeségre minden oka megvolt, hiszen világhírű tudóst köszöntött, csak éppen egy árnyalatnyit tévedett. Kornai nem az egykori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját, hanem a nyugati irodalom elszánt kutatójaként vált a szakma eminens művelőjévé. Autodidakta volt, ezért lehetett szabad és elfogulatlan.

Egyike volt a kommunista napilap, a Szabad Nép lázadóinak, akik 1954-ben Nagy Imrét támogatták, így amikor Rákosi Mátyás ismét megerősödött, mennie kellett. Örökre szakított az újságírással. Az akkor megalakult Közgazdaságtudományi Intézetbe került, és az alapoknál kezdte. No, nem a marxizmus alapjainál, hanem üzemi tapasztalatokat gyűjtve vizsgálta meg, hogyan működik a valóságban a tervgazdaság. Leleplező műve egyúttal a kandidátusi értekezése volt, reformtéziseit az 1956-os forradalom előtt több száz fős hallgatóság előtt védte meg. Könyvben viszont csak 1957-ben jelent meg, a köznyelvben Túlzott központosításként emlegetett kötet miatt azonnal kiérdemelte a revizionizmus vádját.

A start sajátos keretet adott életművének. Túl a kilencvenediken feldolgozta a Közgazdaságtudományi Intézet történetét, a gazdasági reformok fő műhelyének sodródását. Szokásos alapossággal vette sorra a forrásokat, két előadásra való anyagot gyűjtött össze. Szóba került, hogy mindezt majd publikálják. Csakhogy a felvétel gombot senki nem indította el. Így ismét felmondta az első kétórás előadás teljes anyagát. A beszédes kordokumentum – a második előadással együtt – a Közgazdasági Szemlében jelent meg.