Hivatásos rajongó - Gálvölgyi Jánossal, 8. rész: A lócitrom varázslatos illata
Gálvölgyi nem csak a színészetért rajong, hanem a cirkuszért is. "Sokkal igazságosabb műfaj, mint a színház" – vallja a manézs világáról. A cirkuszon belül pedig mindig is a bohócok voltak rajongásának elsődleges alanyai. Róluk szól videósorozatunk friss epizódja: a receptre felírt Zoli bohóctól a legendás Eötvös Gáboron keresztül Oleg Popovig.
Új sorozatunkat tulajdonképp kedélyes-ráérős családi beszélgetések inspirálták, innen a riporter és alanya közötti tegeződés. Gálvölgyi otthon is rendszeresen anekdotázik színházról, színészekről, előadásokról, haknikról, Kövesdi Péter pedig már régen fejébe vette, hogy ezeket a beszélgetéseket közkinccsé kellene tenni.
A HVG felkérésére, ha nem is az otthoni vacsoraasztalnál, de bepillantást engednek ezekbe a csevegésekbe, majdnem úgy, ahogy azok egyébként is folynak: elharapott mondatfoszlányokkal, kicsit kusza természetességgel, néha szomorúan, de legtöbbször inkább nevetve.
Gálvölgyi János kalauzol minket nagy szeretettel gyerekkori bohócideáljai között, s a történeteit hallgatva végül megtelik értelemmel, amit állít: "ez egy lopós szakma" –igaz nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Közben megelevenedik a vándorcirkusz vidám nyomorúsága, a nagy Chaplin, illetve a semmit a világon legszórakoztatóbban csináló ember sztorija. De megtudhatjuk azt is, mit hozott ki a helyzetből Gálvölgyi, ha ő maga került a manézsba.