Vakcinából épít politikai befolyást Moszkva és Peking

Egymilliárd adag koronavírus elleni vakcinát ígért a szegényebb országoknak a hét vezető ipari ország – az USA, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada – a délnyugat-angliai Cornwallban tartott hétvégi csúcsértekezletén. A transzatlanti kapcsolatok újraindítására is szolgáló találkozón arról állapodtak meg, hogy az oltóanyagot közvetlenül, illetve az ENSZ által kezdeményezett Covax program keretében juttatják el, várhatóan a jövő év végéig, az érintett mintegy száz országnak. A beígért mennyiség felét, 500 millió Pfizer–BioNTech-vakcinát az USA veszi meg, „profitmentes” áron, 3,5 milliárd dollárért.

Egymilliárd oltást juttatnak szegény országoknak a G7-ek

Csak az Egyesült Királyság 100 millió oltással járul hozzá a szegényebb országok ellátásához. A G7-csúcstalákozón szó volt még a klímaváltozás elleni küzdelemről is.

Az összeg Washington számára aprópénz, ám jelentős lehet a hozadéka. A szegényebb országok az oltási kampányok idén év eleji beindulása óta azzal vádolják a gazdagokat, hogy kisajátítják maguknak a gyártási és az immunizálási kapacitást, és nem törődnek azokkal, akiknek erre nincsen pénze, de szintén szeretnék túlélni a járványt, és védettséget szerezni a vírussal szemben.

A vakcinanacionalizmussal vádolt hatalmak élén pedig az USA áll, amely – gazdasági és politikai erejét is kihasználva – az EU-nál is előnyösebb és hatékonyabb szállítást garantáló szerződéseket tudott kötni a nagy gyógyszergyárakkal. És olyannyira túlbiztosította magát, hogy korábban az Astra Zeneca készleteit is felajánlotta, miután ennek a vakcinának a megbízhatóságával kapcsolatban – a vérrögképződési esetek miatt – kételyek merültek fel.

Daron Acemoglu közgazdász: Őrültség a vakcinanacionalizmus

Nemzetközi együttműködésre van szükség, a leghatékonyabb szereket azokra a helyekre kell eljuttatni, ahol a legsúlyosabb helyzet, írja az ismert közgazdász a Project Syndicate-ben.

Mivel a geopolitikában nincs vákuum, a Nyugat által eddig meghallani nem akart vakcinakérelmekre gyorsan reagált az USA két nagyhatalmi riválisa, Oroszország és Kína, így Joe Biden amerikai elnöknek a kettejükkel szembeni stratégiájába logikusan kerültek bele a vakcinaszállítmányok. Amik beígérését persze az is segítette, hogy Európában és Észak-Amerikában jól halad az oltási kampány, és a felpörgött gyártásból egyre nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre vakcina. Az ahhoz való hozzáférés garantálása pedig a nagyhatalmakkal kapcsolatban sokat emlegetett soft power (puha erő, mint például a kultúra) eszköztárának részévé vált.