„Húsz dekával több lett, maradhat?” A vidéki kisboltok nyomában
7 perc
2021.03.30. 05:00
Egy forgalmas celebüzlet és a kormánynak a vidéki üzletek megmentését célzó gazdasági csomagja révén is szó esett a kisboltokról az elmúlt hetekben. A sokszor néhány alkalmazottal működő kereskedések történetének máig ható fejezete a hatvanas évek végén kezdődött. Retróvilág, retrókereskedelem, első rész.
Friss pékáru, felvágottak, zöldség és gyümölcs, mosószer, papírszalvéta – a vidéki kisboltok afféle szatócsboltként szinte mindent tartanak a polcokon, amire egy háztartásban szükség lehet. Vagy annál is többet – legalábbis valami pluszt láttak meg azok, akik elözönlötték Ördög Nóra és férje balatoni kisboltját, felbőszítve a környéken lakókat. Az általános tendencia azonban nem ez, így a szakma inkább elkésettnek tartja, hogy a multiláncokat több mint tíz éve kisebb-nagyobb hévvel szidó kormánynak csak most jutott eszébe, hogy a harcban vesztésre álló kisboltokat is támogassa valahogy.
De miért is kerültek nehéz helyzetbe a kisboltok? És miért van az, hogy máig felbukkan a polcukon a friss áru mellett egy-két fazék vagy használt ruha, sőt, van, ahol informatikaórát is tartanak. És talán épp ez mentheti meg őket?