Dobozi István: Mit akar Biden Európától?

Sokan számítanak arra Washingtonban, hogy – Donald Trump rombolása után – Joe Biden elnöksége alatt a transzatlanti kapcsolatok visszatérnek az obamai szép idők „normalitásához.” Trump a kereskedelmi „ellenségtől” kezdve a biztonsági „potyautasig” bezárólag mindennek nevezte az Európai Uniót, s részleges vámháborút is indított ellene. A bideni külpolitika értékalapúbb, a szövetségesek számára jóval kiszámíthatóbb és kulturáltabb stílusú lesz a magát elkötelezett atlantistának tekintő Biden elnök alatt.

Dobozi István: Protekcionista lesz-e Biden?

Trumpnak Amerika volt az első - az új elnök sem mond mást, csak udvariasabban.

Ám illuzórikus a transzatlanti viszonyok bideni „újraindítása” kapcsán vaskos tartalmi változásokra számítani. Miért? Már a hidegháború befejeződése után elindult Amerika és Európa stratégiai érdekeinek lassú divergálása. Ezt felgyorsították George W. Bush elnök elfuserált katonai intervenciói Irakban és Afganisztánban, amelyekért – migrációs hullámok és terrorizmus formájában – Európa is magas árat fizetett. A multipolárissá váló világban a kibővült és erősödő EU egyre inkább önálló pólusként pozícionálta magát, amely ma már a „stratégiai autonómia” koncepciójában jelenik meg. A franciák és a németek stratégiai súlyú kapcsolatokat próbálnak kultiválni Oroszországgal és Kínával, amelyek Amerika legfőbb ellenlábasai a világporondon.