Karsai Gábor: A válságkezelésben nem fukarkodik az öndicsérettel az MNB
A jegybank elemzésében érdekes módon szó sem esik például az EU-ban az egyik legmagasabb magyar inflációról, a látványosan meggyengült forintról, és az államháztartási hiányról se nagyon. Vélemény.
A magyar válságkezelési siker mintegy egyharmadát a saját tevékenységének tulajdonítja az MNB múlt héten megjelent gyorsjelentésében, mely tizenegy jelentős eredményt sorol fel. A nyolc „előrelépést igénylő” terület között azonban egyet sem találunk, melyhez saját megítélése szerint közvetlen köze lenne a jegybanknak. Miközben a sikerek egy része is igencsak viszonylagos, számos gondról szó sem esik az elemzésben.
A jelentésben az MNB 5-5,5 százalékos, megállapítása szerint az EU középmezőnyét jelentő visszaesést valószínűsített 2020-ra. A tényszámok ezt részben alátámasztják, a magyar visszaesés (-5,2 százalék) valóban kisebb lett az EU átlagánál (-6,4 százalék). Ebben azonban az első negyedévi, Magyarországon még lényegében válság előtti, viszonylag gyors, a megelőző évek élénkítő hatását is tükröző növekedés is benne van. A második és negyedik negyedévben Magyarország kisebb, a harmadik negyedévben nagyobb visszaesést szenvedett el, mint az EU összessége, három negyedéves átlaguk pedig lényegében azonos. A régió tizenegy országából a magyarnál mélyebb visszaesést a második negyedévben csak a horvát, a harmadikban emellett a román, a bogár és a cseh, a negyedik negyedévben csak a horvát és cseh gazdaság szenvedett el. A magyar válságkezelő teljesítmény tehát regionálisan meglehetősen gyenge.