Svecz Szabina huszonévesen szépségversenyt nyert, ma a börtön vár rá egy húszéves ügy miatt

hvg360: Pápáról került fel Budapestre, amikor 2002 szeptemberében részt vett a Miss Hungary nevű szépségversenyen, ahol második helyezett lett. Ezt a rendezvényt az akkor még működő Penthouse magazin is szponzorálta. A magazinnak volt egy különdíja, ezt nyerte meg, így lett a “Penthouse Team” tagja. Ekkor ismerte meg Klivinyi Zoltán vállalkozót is, az Esti Hírlap és a Penthouse tulajdonosát, és ezzel kezdődött egy olyan történet, amely az egész életét megpecsételte. Kezdjük a legelején! Mi volt a dolga a Penthouse Team tagjaként?

Svecz Szabina: Ez egy csinos, fiatal lányokból, modellekből álló csapat volt, amelynek az volt a feladata, hogy a magazin promóciós feladatait ellássa. Mi voltunk a magazin arcai, rendezvényeken szerepeltünk, hoszteszkedtünk. Ez a munka tette lehetővé, hogy Pápáról, ahol az addigi életemet töltöttem, Budapestre költözzem. Nagy álmom vált valóra, hiszen végre egyedül élhettem, önállóan, stabil fizetéssel.

hvg360: Előtte miből élt?

S. Sz.: Modellkedtem, divatbemutatókon szerepeltem, hosztesz munkáim voltak, de hektikusan, nem nyújtottak anyagi biztonságot, így még szüleim is segítettek, amennyire tellett tőlük. Ingáztam Budapest és Pápa között, ez is nehezítette, hogy ebben a szakmában érvényesülhessek. Ezért jelentkeztem a szépségversenyre, hogy ezáltal ismertebb lehessek, és több munkához juthassak. Ez sikerült is és a Penthouse munkaszerződést kötött velem. Mivel ez állandó munkának bizonyult, ezért döntöttem úgy, maradok a fővárosban. Amikor felkerültem Pestre, és elindult a magazin intenzív promotáló időszaka, akkor minden megváltozott: közismert emberekkel találkoztam, körbeutazhattam az országot, óriásplakátokon szerepeltem. A csendes kisvárosi létből egy pörgős életbe csöppentem, rengeteg új inger zúdult rám, csodálatosan éltem meg ezt az időszakot.

hvg360: Klivinyi egyengette a karrierjét?

S. Sz.: Igen. De 2002 decemberében Klivinyi közölte velem, hogy a Penthouse tulajdonjogát eladta, új tulajdonosa lett az újságnak, az új tulajdonosok viszont nem tartanak tovább igényt a Penthouse Teamre. Ezzel megszűnt a munkám, a fix jövedelmem. Ekkor említette Klivinyi, hogy az üzleti partnerei indítanak egy ingatlanberuházással foglalkozó céget, és ennek a cégnek a népszerűsítésére szintén szeretnének alkalmazni attraktív lányokat. Azt mondta, hogy elnököt is keresnek a cégbe, s ha elvállalnám, tulajdonképpen én lennék a cég arca, háziasszonya. Ugyanazt a munkát kínálta, mint amit a Penthouse-nál csináltam, csak egy induló ingatlanszövetkezetben. Azt mondta, semmi más dolgom nem lesz, mint reprezentálni a céget rendezvényeken, tárgyalásokon.

hvg360: Miért fogadta el az ajánlatot?

S. Sz.: Klivinyit sikeres vállalkozóként ismertem meg, olyannak, akinek nagyon sok alkalmazottja volt, akitől én is munkát kaptam. Bíztam benne. Fel sem merült bennem, hogy olyan lehetőséget ajánl a figyelmembe, amely törvénytelen. Egyedül abban nem voltam biztos, mit tudnék csinálni egy cég elnökeként, egyszerűen nem tudtam magam elképzelni ilyen funkcióban, ezért először nem akartam elfogadni. De győzködött, és mondta, hogy nem kell így működnöm, mert ez a tisztség csupán formális, stratégiai döntések nélküli. Megnyugtatott, bátorított, hogy ez nekem remek lehetőség, biztatott, hogy vállaljam el. Azt a Miss Hungary szépségversenyt, amelyiken második lettem, egy ingatlanszövetkezet, a Dunaprofit is szponzorálta, tehát tudtam, hogy vannak ilyen szövetkezetek az országban és azt is, hogy évek óta sikeresen működnek. A szépségverseny sajtótájékoztatóit, rendezvényeit, felkészítő táborait is például egy olyan hotelben tartották, amely a Dunaprofit tulajdonában állt. Emlékszem, a szépségversenyen egy szép, fiatal nő adta át az ajándékutalványokat a nyerteseknek, gyönyörű estélyi ruhában, hatalmas virágcsokrokkal a kezében sétált fel a színpadra. Ő a Dunaprofit igazgatója volt. Úgy gondoltam, ha elvállalom a Vertical Invest elnökségét, én is ehhez hasonló szereplési lehetőségeket kapok. Klivinyi pedig mesélte, hogy ő is volt már elnök egy részvénytársaságban. Elmondta, hogyan működnek e cégek, igazgatótanáccsal, felügyelőbizottsággal. Azt is, hogy nem egyszemélyes döntés, vezetés van, közgyűléseket tartanak a tagok. Említette a Baumag Szövetkezetet is, amely akkor már 6-8 éve sikeresen működött. Emlékszem, volt egy kis megtakarított pénzem, és fel is kerestem a Baumag egyik fiókját, ahova befektettem én is 50 ezer forintot, hogy jobban lássam, érzékeljem, miről is van szó.

hvg360: Nem mondta Klivinyinek, hogy nem ért az ingatlanszövetkezetekhez?

S. Sz.: Dehogynem! De minden ilyen kételyemre azt a választ kaptam, hogy ilyen feladataim egyáltalán nem lennének, mert mindenre megvan a megfelelő emberük, van gazdasági igazgatójuk, marketingesük, könyvelőjük és minden más. Nekem, mint a szövetkezet elnöknőjének, csak szépnek kellett lennem, havi tiszteletdíjért, sokat jelenthet egy cégnek, hogy egy szépségkirálynő adja hozzá a nevét. A gyakorlatban pedig időnként szóltak, hogy fáradjak be az irodába, és írjak alá papírokat.

hvg360: Kellett járnia üzleti tárgyalásokra?

S. Sz.: Néhányszor igen, de csak meg kellett jelennem, nem tárgyaltam, nem is tudtam volna, nekem semennyi üzleti érzékem nincs. A vezetés dolga volt a tárgyalás. Ezt a tanúk is elmondták az eljárás alatt.

hvg360: Mennyi tiszteletdíjat kapott ezért?

S. Sz.: Havi 300 ezer forintot.

Klivinyi Zoltán

Koncz György

hvg360: Az alatt a néhány hónap alatt, amíg a szövetkezet elnöke volt, összesen mennyi pénzt kapott?

S. Sz.: Összesen pár százezer forintot, tiszteletdíjat 2-3 alkalommal kaptam.

hvg360: Az életkörülményeit mennyire változtatta meg mindez?

S. Sz.: A Vertical elnökeként ugyanannyi pénzt kaptam, mint a Penthouse Team tagjaként. Valójában a penthouse-os munkámkor kerültem jobb, biztosabb helyzetbe, jó albérletbe. A Vertical annyi tett hozzá, hogy ezt az életszínvonalat tartani tudtam, addig a pár hónapig, amíg működött a szövetkezet.

hvg360: A szövetkezet alapító tagjait mennyire ismerte?

S. Sz.: Semennyire. Szegeden találkoztam velük először, ahol alá kellett írni az alapító okiratokat, melyek készen vártak minket egy ügyvédi irodában. Egy közismert ügyvéd is nevét adta a céghez, miért gondoltam volna bármi rosszra?

hvg360: A közvetlen környezetében nem voltak olyan emberek, akik figyelmeztették, hogy vigyázzon, mert csak strómannak kell?

S. Sz.: Nem, senki nem mondta, hogy vigyázzak. Azt sem tudtam akkor még, hogy mi az a stróman. Rettentő naiv voltam. A cég ügyvédje sem figyelmeztetett. Tulajdonképpen csupa újonnan megismert ember volt akkoriban a közvetlen környezetemben, mivel senkim nem volt a fővárosban. Olyan élethelyzetbe kerültem, amikor egyedül kerestem utamat, és fogalmam se volt róla, hogyan pótoljam az anyám halála miatti űrt, akit hirtelen, 20 éves koromban vesztettem el. Az édesanyámmal csodálatos, biztonságot adó, de mégsem egészséges szimbiózisban éltem. Szinte csak neki tudtam megnyílni, és ő ismerve döntésképtelen mivoltomat, rengetegszer döntött, cselekedett helyettem. Így nélküle hirtelen elvesztettem az óvó, védő szárnyakat. A legrosszabbkor csöppentem a vibráló fővárosba önbizalomhiányos, félénk, vidéki lányként. Elsodródtam családtól, barátoktól, akikkel volt, hogy hónapokig se beszéltem. És csak kérdezik, hogy miért nem mondtam el akkor, mit vállaltam el, mert akkor legalább ők figyelmeztettek volna? De hát tulajdonképpen most emlékszünk vissza arra is, hogy azt is az újságokból kellett megtudniuk, hogy második lettem a Miss Hungaryn. Egyszerűen ezt sem osztottam meg akkor senkivel, hogy elindulok egy szépségversenyen, ami szintén nem hétköznapi dolog. Introvertált vagyok, nem más emberektől, a másokkal való kapcsolatból szerzem az energiát, hanem az egyedüllétből, a csendből.

Újságokból tudták meg a szeretteim, hogy szépségkirálynő lettem, és újságokban látták meg, amikor kitakarták a szemem, mert bűnözőnek tituláltak.

Sajnos, nekem hosszú út volt az önmegismerési folyamat is. Akkor még azt sem láttam át, milyen kardinális dolog volt életemben anyám léte, s ahogy Klivinyit megismertem, tulajdonképpen ő vette át azt a szerepet, amit addig anyukám nyújtott: azt éreztem, hogy felkarol, segít, jót akar nekem. Nem tudtam azt sem, milyen veszélyeket hordozhat az, ha valakiben ennyire megbízok, ha a sorsom irányítását más veszi át.

hvg360: Az ügy dokumentumai szerint valamennyi szerződést, pénzbefizetésről szóló elismervényt aláírt. A bíróság ezért is értékelte úgy, hogy tisztában volt a valós célokkal, azzal, hogy a szövetkezet csupán pénzgyűjtésre alakult, a befektetésre ösztönző projekt nem valósítható meg.

S. Sz.: Én ugyanazzal voltam tisztában, mint a befektetők, hogy ez egy ingatlanbefektetési szövetkezet, mely szállodákat, lakóparkokat fog építeni és működtetni. Ráadásul az egyik befektetés, a Gyenesdiási Panzió már működött is. Nekem sem volt tudomásom arról, hogy a befektetésre ösztönző Széchenyi-hegyi projekt nem valósítható meg, velem ezt senki nem közölte, a makettje viszont ott volt az irodában. Óvónői végzettséggel és manökeni tapasztalataimmal fogalmam sem volt, és ma sincs arról, hogy milyen tárgyi feltételek szükségesek egy hotel felépítéséhez.

hvg360: A szövetkezetnek a vád szerint 2003-ban mintegy 1500 tagja volt, akik hozzávetőleg 1,5 milliárd forintot fizettek be a piacinál magasabb kamat reményében, ám nagyobb részük nem kapta vissza pénzét. Mikor jött rá arra, hogy valami nagyon nem stimmel a szövetkezet körül?

S. Sz.: A Vertical Investet 2003 januárjában alapították. Az év nyár elején már jelentek meg újságcikkek arról, hogy az ingatlanszövetkezetek valótlan dolgokat állítanak, olyan befektetéseket ígérnek, amelyek nem valósak.

Csaló látszat: ingatlanszövetkezeti ügyek megdöbbentő részletei

FBI-informátor vádlott, az Esti Hírlap újraindítására fordított százmilliók, a strómanokat háttérből irányító maffiózók - az ingatlanszövetkezeti perekben kalandregénybe illő történeteket kell értékelnie a bíróságnak.

hvg360: Olvasta ezeket a cikkeket?

S. Sz.: Igen. Több ilyen szövetkezet volt, az irodában is beszédtéma volt ez. De akkor engem mindenki megnyugtatott, hogy ez nem igaz, ez csak egy lejáratókampány, amit a bankok indítottak. Hittem nekik, hiszen én azt láttam, hogy a befektetések nagyon is valósak. Voltam olyan tárgyaláson, ahol telket vásárolt a cég. Voltam a cég balatoni nyaralójában. Láttam munkásokat, akik a gazdasági igazgatóval beszéltek, amikor indultak egy lakóparkot építeni. Ráadásul országszerte tíz irodája volt a cégnek, ekkor még nem volt egyetlen károsult sem, meg nem fordult bennem, hogy csalásra épül.

hvg360: Mikor jött rá, hogy igenis van alapja a cikkeknek?

S. Sz.: Amikor elkezdődött a rendőrségi eljárás, a nyomozás, és behívtak tanúként, illetve a cikkek hatására a befektetők bepánikoltak, és hirtelen mindenki ki akarta venni a pénzét.

hvg360: Akkor ezen a ponton miért nem tett vallomást, miért nem mondott el mindent a rendőrségnek?

S. Sz.: Mit tudtam volna elmondani? Engem is hidegzuhanyként ért az egész, ahogy a befektetőket. Persze, hogy Klivinyit is kérdeztem, mi ez az egész, de azt mondta, hogy itt szó sincs csalásról, ez csak lejáratás. A kisbefektetők követelték a pénzüket, és én azt láttam, hogy a gazdasági igazgató és az alkalmazottak valóban azon fáradoztak, hogy visszakapják az emberek a pénzüket. Egyébként sokan vissza is kapták. Mondtam, hogy ki szeretnék szállni, de Klivinyi azt magyarázta nekem, hogy ha ebből most kiszállnék, akkor azzal éppen azt veszélyeztetném, hogy az emberek visszakapják a pénzüket. Ezért aztán még ebben az időben is aláírtam a papírokat, nehogy ez legyen az akadálya annak, hogy visszakapják.

Becsődölt szövetkezetek: felgombolyítatlan szálak

A napokban hirdetnek ítéletet a Vertical Invest vezetőinek büntetőperében, de aligha derül fény arra volt-e összefonódás a Vertical és három másik csődbe ment ingatlanszövetkezet ( Duna Profit, KPHM, Pannon Unio) között. Pedig számos jel mutat arra, hogy ugyanaz a kör - más perekben felbukkant prominens vádlottak illetve gyanúsítottak társasága - irányította e vállalkozásokat a háttérből, és tüntette el a lépre ment kisbefeketetők pénzét, ami milliárdos nagyságrendre rúgott.

hvg360: Ezek szerint végig csak Klivinyivel beszélt. A háttéremberekről tudott bármit? Találkozott velük?

S. Sz.: Azt sem tudtam, hogy háttéremberek mozgatják a szálakat. Az igazgatósági tagokkal, alkalmazottakkal beszélgettem. Természetesen már mindenki megijedt, amikor rendőrségi ügy lett a dologból és elfogyott a pénz, nem kapta mindenki vissza. Furább, zavarosabb lett minden, nem értettem az egészet. Egy emberrel találkoztam az elején kétszer, de fogalmam sem volt arról, hogy őt többet nem is fogom látni, és úgymond a háttérben akar maradni, azt hittem ő is ügyintéző lesz. Azt mondta az üzleti partnereivel ők is befektetni akarják a pénzüket, csak ő már igazgatósági tag egy cégben, ebben ezért nem szerepelhet.

hvg360: Ennek az illetőnek mi volt a szerepe?

S. Sz.: Az alaptőke befizetésénél volt jelen a bankban, ő hozta a pénzt. Végül is tényleg ügyintéző volt, csak valamiért ő sem került sose a vádlottak padjára, azokkal az emberekkel együtt, akik még magasabbról mozgatták a szálakat, s valószínűleg ő közvetített. Nem tudtam, hogy ez az egész egy csalásra fut ki, és ilyen sok szinten folynak az események. Én csak alkalmazottakat láttam, ilyen-olyan igazgatót, végig azt hittem, hogy valójában ők a vezetők. Nem láttam át, hogy ez ennél azért bonyolultabb rendszer, és nem befektetésekben landolnak a pénzek, hanem háttérembereknél.

Az eljárásban például azt is a szememre vetették, hogy a Vertical alaptőkéjét az én és a többi igazgatósági tag nevében fizették ki. Valóban nem az én pénzem volt, de egyrészt ezt nem tudtam, hogy ez törvénytelen, fel sem merült bennem.

Valószínű azért is voltam ideális erre a szerepre a háttéremberek számára, mert – mit tagadjam – hülye vagyok ezekhez a pénzügyi és jogi dolgokhoz. Ezek az emberek ezt használták ki.

hvg360: Az “ezek az emberek” alatt Klivinyit is érti?

S. Sz.: Nem tudom, hogy ő milyen mélységében látott bele akkor ezekbe a dolgokba. Amikor már baj volt, akkor ő azzal érvelt, hogy őt is megvezették. De azért azt gondolom, hogy velem ellentétben neki a kezdetek kezdetén már tisztában kellett lennie azokkal a kockázatokkal és veszélyekkel, ami az ilyen ügyletekkel járhat. Ő nyilván tudta, mi az a stróman. Tudnia kellett.

hvg360: A cég mögött álló háttéremberek segítő kezet nyújtottak, amikor megkezdődött a nyomozás? Vagy eltűntek az életéből?

S. Sz.: Ők soha nem is voltak az életemben jelen. Ezért nem is értem az ítélet indoklásában, amikor azzal vádolnak, hogy összejátszottam a háttéremberekkel. Hogyan, ha nem is beszélek velük? Ha felderítette a nyomozás, hogy vannak háttéremberek, és név szerint is tudják, kik azok, akkor miért nem lettek soha beidézve kihallgatásra? Hogy megkérdezhessük találkoztak, beszéltek-e velem valaha is? Mint említettem, azt se tudtam akkor még, hogy vannak háttéremberek, akik a céget mozgatták, irányították.

Károsultak a Vertical Invest ügyének tárgyalásán

Koncz György

hvg360: Ha a háttéremberekről nem is volt tudomása, Klivinyiről igen, aki ugyebár beajánlotta ezt a munkát. Amikor elindult az eljárás, akkor hogyan alakult a viszonya vele?

S. Sz.: Szerintem akkor esett le neki is, hogy mekkora bajba sodort. Úgy éreztem, neki lelkiismeretfurdalása volt amiatt, hogy miatta kerültem bele a Verticalba. De azt is láttam, hogy őt ugyanúgy meghurcolják a hatóságok, mint engem. Mindig őt idézték be a rendőrségre, ő lett meggyanúsítva, a háttéremberek viszont sosem, nem is nyomoztak utánuk.

Már régóta külön utakon folyik az életünk, de most sem mondom azt, hogy ő rosszat akart nekem.

Olyan ember, aki szintén könnyen megbízik mindenkiben, és nem tudja reálisan felmérni a kockázatokat. Azt sem, hogy emiatt bajba ránthat másokat. Sajnos, ez is hosszú időbe telt, mire ennyire kiismertem.

hvg360: Klivinyi beszélt önnek arról, hogy a háttérben többen állnak?

S. Sz.: Ezt nekem nem részletezte elemeire szedve. Annyit mondott, hogy már vannak létező és jól működő szövetkezetek, amelyeknek a tulajdonosai szeretnének újabb szövetkezeteket, de azt nem tudják a nevükre venni. Üzletemberekről beszélt, nem "háttérembereknek" nevezte őket. Lelkesen bizakodva mesélte, hogy ez miért jó üzlet, ha lesz még egy ilyen szövetkezet.

hvg360: A Vertical-ügy kirobbanása után nem sokkal már körözték Klivinyit, aztán miután külföldön elfogták, kiadták Magyarországnak. Ekkor már javában zajlott a nyomozás. 2007-ben került bírósági szakba az ügy. Akkor már látta, hogy mibe keveredett?

S. Sz.: Akkor már igen, hiszen gyanúsított, majd vádlott lettem. És tönkrement a modellkarrierem, az életem is emiatt.

hvg360: A nyomozati szakban végig tett vallomást, de a bíróságon már nem. Miért nem mondta el akkor mindezt a bíróságon?

S. Sz.: Az akkori ügyvédem tanácsára nem tettem vallomást.

hvg360: Ezt az ügyvédet ki szerezte?

S. Sz.: Klivinyinek ajánlotta valaki.

A Vertical "kulcsembere" nyomozói múltjáról

Időnként összemosódtak a szerepek, nem lehetett tudni, ki nyomoz ki után - ez a benyomása az embernek, meghallgatva Klivinyi Zoltánt, az Esti Hírlap Rt. egykori elnökét. Klivinyi szerint a bűnözők és a rendőrök közötti kapcsolat okán nem csaptak le a hatóságok az ingatlanszövetkezeteket létrehozó és bedöntő -- a volt olajos bűnözői körökhöz kötődő - igazi felelősökre.

hvg360: Az elsőfokú ítéletet nem várta meg, hanem Klivinyivel külföldre szöktek. Kinek az ötlete volt ez?

S. Sz.: Ezt is ő tanácsolta, én csak mentem utána. Akkor már teljesen összeomlottam, és amúgy is úgy éreztem, hogy nélküle képtelen vagyok kievickélni ebből. Küzdöttünk hát együtt. Még mindig azt hittem, ő az egyetlen ember, aki tud nekem segíteni. Azt hangoztatta, hogy ő is egy áldozat ebben a történetben, hogy ő is szinte mindent elveszített, többet, mint én. Mindeközben féltem, hogy börtönbe kerülök. Már a kihallgatások során is félelemben éltem. Féltem a háttéremberektől, de attól is, hogy elítélnek. Rettegésben éltem. Ahogy a médiába belekerült az ügy, az újságok csaló szépségkirálynőként írtak rólam. Meg lett bélyegezve a nevem, munkáktól, lehetőségektől estem el. Ellehetetlenültem. A bírósági eljárás során pedig azt éreztem, hogy egy koncepciós per zajlik, pedig nagyon hittünk az igazságszolgáltatásban. Sok mindent, amit a védelmünkben indítványoztunk, legyen az bizonyíték vagy tanú, a bíróság lesöpört. Csak a vád oldala volt szem előtt tartva. Úgy éreztem, hogy a valódi bűnösökre nem is kíváncsiak. Vallomást sem mertem tenni, féltem.

hvg360: Érték fenyegetések?

S. Sz.: Már folyt az eljárás, amikor az albérletembe betörtek, és ugyan nem vittek el semmit, de feldúlták a lakást.

hvg360: Kiderült, hogy kik voltak?