Deák Dániel: Alapítványi egyetemnél könnyebb átláthatatlanul kicsatornázni a pénzt
Nem látja a modellváltás előnyeit Deák Dániel, az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora. A folyamatról és a jelenlegi működésről is kevés információjuk volt, és most is kevés van. Kétségesnek tartja, hogy ez hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Interjú.
HVG: Több egyetemen már megtörtént, másutt épp csak elindult a modellváltás. Az ezt propagáló kormányzatnak számos érve van mellette, az ellenzőknek pedig számos ellenérve, de nem kizárt, hogy lehetnek jó hatásai. Ön szerint lehet ezt úgy csinálni, hogy jó eredménye legyen?
Deák Dániel: Mindenekelőtt alapos előkészítésre, az érintettekkel való legkomolyabb érdemi egyeztetésekre van szükség. Németországban például (ahol a felsőoktatási szabályozás a tartományok kezében van) évekig készítenek elő egy ilyen kaliberű döntést, 3–4 évbe is beletelhet, amíg kiforrja magát. De ott a szakma lényegében magát szabályozza, legyen az egyetem, biztosítótársaság vagy más. Maguk nyújtják be a tervet, együtt az esetleg egymástól eltérő véleményekkel, szabályozási koncepciókkal az államnak, és az egyeztetések végén az állam dönt, majd ráüti a pecsétjét, mert tudja vállalni a felelősséget, hogy a lépés alkotmányos, és összeegyeztethető az adott kormányzat oktatáspolitikájával is. Ott alulról felfelé történik a szabályozás, nem úgy mint nálunk, ahol egy éjszaka benyújtanak egy törvényjavaslatot, és pár nap alatt lefut az egész.
Az egyetemi "modellváltás" az értelmiség megleckéztetése
A Corvinus és az SZFE alapítványi kézbe adása is elrettentő példaként áll a kiszervezés előtt álló tudományegyetemek előtt, ám úgy tűnik, végzetüket akkor sem kerülhetik el, ha ellenállnak.