Már a Horthy-rendszerben elárasztotta Budapestet a kokain

5 perc

2020.10.24. 11:30

Budapesten is elterjedt az 1920–1930-as években Európa-szerte népszerű kokain. Kokós Lexi kokainkirály pályafutásán át ezt a mozzanatot is feldolgozta cikkünk szerzője, a fehér por máig tartó magyarországi történéseiről szóló, Magyar kóla című könyvében.

A zsebében ciánkálit hord, és ha a detektívek megpróbálják leteperni, gondolkodás nélkül a szemükbe hinti a mérget – ezt terjesztette el magáról az 1920-as évek legendás budapesti kokainüzére, Sóhár Elek. A rendőri körökben Kokós Lexi gúnynéven ismert bűnöző celebnek számított a Horthy-rendszer alvilágában. A korabeli újságok a kokainkirály titulust aggatták rá, nem is alaptalanul: jóllehet a szabadkai születésű Sóhár szélhámosként kezdte bűnözői karrierjét, 30 éves korára a budapesti kokainkereskedelem egyik központi figurájává vált.

Az 1920-as, 1930-as évek Budapestjének szórakozónegyedében – amely nagyjából a mostani bulinegyed területét fedte le, tehát a VI. és a VII. kerületet – virágzott a kokainpiac: prostituáltak, taxisok, pincérek, artisták, üzletemberek, köztiszteletben álló hivatalnokok váltak az aranyáron mért és ezért luxusdrognak tekintett fehér por rabjaivá. Ezzel Budapest belesimult az európai trendbe, hiszen az első világháború utáni depresszió „ellenszereként” Londonban, Párizsban, Berlinben, Bécsben is tombolt a kokainláz, elkerülhetetlen volt, hogy a „fehér méreg” (így nevezték akkor a sajtóban) a magyar elitet is megfertőzze.

A VII. kerületi Bohém mulató 1936-ban /// Korabeli Bulinegyed
Fortepan / Horváth Lajos

Az első világháború azért is lendítette fel a piacot, mert a vesztes Németország a Romániának és Olaszországnak fizetett jóvátétel egy részét gyógyszerekkel, köztük kokainnal egyenlítette ki, így viszont sok helyen több kokain halmozódott fel, mint amennyire szükség volt, és a felesleg a feketepiacon, nemzetközi csempészeknél landolt.

Jóllehet az 1800-as évek végén és a századforduló utáni években még gyógyszerként hozzá lehetett jutni a kokainhoz, az 1920-as évekre már senki sem vitatta a tudósok közül, hogy a depresszió ellen, fájdalomcsillapításra használt szer súlyos függőséget okoz. Ezért a Horthy-rendszer Magyarországán – ahogy szerte Európában – a kokainkereskedelmet már szigorúan szabályozták: csak engedéllyel rendelkező gyógyszerészek árusíthatták, de kizárólag vényre adhatták ki. Az illegális piaccal szemben azonban a rendőrség tehetetlen volt.

"Magyarországon 10-12 kokain-nagykereskedő működhet" - Dezső András a HVG Teraszon

Egy okos kábítószer-nagykereskedő pár hónap alatt tud 6 millió forintból 150 milliót csinálni - vezet be hamarosan megjelenő könyvének részleteibe Dezső András, lapunk munkatársa, Magyarország talán legismertebb oknyomozó újságírója. Miért is fordult az alvilág a kokain felé, miről ismerszik meg egy elit dealer, és hogyan felvételiztet - mindezekről szó esik M.

A dílerek recepteket hamisítottak vagy a nagykereskedők Nyugat-Európából csempészték be autóval kilószámra a drogot, amit a budapesti kávéházakban pincéreken, taxisokon vagy prostituáltakon keresztül értékesítettek. A detektívek is tudták jól, hogy több belvárosi lakás amolyan kokainbarlangként működik, ahová az előkelő, jómódú vendégeket is csak a titkos jelszó ismeretében engedték be a házigazdák. Ahogy manapság, a dílerek akkoriban is a kokaint „felütötték” aszpirinnel, kodeinnel, hogy egy egységnyi mennyiségből hígítás után többet tudjanak eladni, így többet keressenek rajta.