Miért kapcsolhatta le az NMHH a digitális rádiózást, tényleg semmi értelme?
Van politikai hozadéka is a digitális rádiósugárzás itthoni lekapcsolásának, de az is lehet, hogy a tévével ellentétben a rádiónál amúgy sincs nagy szükség a digitális átállásra.
Ami a finneknek vagy a portugáloknak nem hiányzik, miért hiányozna a magyaroknak? Voltaképp európai példákat követett a napokban az Antenna Hungária, amikor kikapcsolta a földi digitális rádióműsor-szórást. Magyarországon emiatt valószínűleg kevés rádiókészülék hallgatott el.
Külföldön sem egyértelmű, hogy a pár évtizede ígéretesnek indult digitális rádió, a DAB (a fogalmakról lásd Nagy a szórás című írásunkat a cikk végén) valaha is egyeduralkodóvá válik-e. Az elterjesztésében érdekelt szakmai szervezet, a WorldDAB világtérképén csak Európa és Ausztrália ad ki nagyobb színes foltot, de a részletek nem mutatnak egységes képet. A finnek kiszállása azért is érdekes, mert Európában Norvégia az egyetlen, amely lényegében leállította az analóg rádiózást, és átállt a digitálisra. Kettőjük között a svédek óvatosak: sugároznak ugyan digitálisan, de nem tervezik az analóg adás lekapcsolását.
Ha három északi szomszéd ennyire eltérően gondolkozik, akkor nyilván nem egyértelmű a helyzet. A dilemmákat jelzi a középutas – a digitális sugárzással jól álló, de az analóg lekapcsolást nemigen tervező – Németország példája. Tavaly júliusban az alsó-szászországi tartományi parlamentben egyhangú határozattal fogadták el, hogy a DAB nem kap több állami támogatást. A digitális rádiózást két évtizede vezették be, de azóta sem terjedt el – hangzott az indoklás.