Merkelen múlik, hogy megbüntetik-e Moszkvát a Navalnij-ügy miatt
5 perc
2020.09.11. 13:00
Az eddig lavírozó Németország elhatározása kell ahhoz, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése miatt a Nyugat esetleg ismét szankciókkal sújtsa Putyin birodalmát. Az elszántságot gyöngítheti a konkrét bizonyíték hiánya és gazdasági érdekek, s Moszkváról leperegtek az eddigi szankciók.
George W. Bush amerikai elnök a 2001-ben Szlovéniában tartott csúcstalálkozójuk után kijelentette, hogy belenézett az új orosz államfő, Vlagyimir Putyin szemébe, s a lelkébe belelátva „nagyon egyenes, megbízható embert” talált. A 2008-as elnökválasztás első vitáján, ezt kifigurázva,
John McCain republikánus elnökjelölt azt mondta, ő is belenézett Putyin szemébe, ám ott csak három betűt látott: a K-t, a G-t és a B-t.
A Fehér Ház jelenlegi ura, Donald Trump viszont semmit sem akar látni. Ahogy félresöpörte az egymást követő jelentéseket a demokrata riválisa, Hillary Clinton 2016-os választás előtti lejáratására szervezett orosz beavatkozásról, úgy minősítette a hétvégén elégtelennek az eddig napvilágra került bizonyítékokat Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezéséről.
Másként látja ezt a NATO, amelynek tagjai Jens Stoltenberg főtitkár bejelentése szerint a pénteki tanácskozásukon bizonyítottnak látták, hogy Navalnijt – akit hétfőn felébresztettek a mesterséges kómájából a berlini Charité egyetemi kórházban – a Szovjetunió által kifejlesztett novicsokkal mérgezték meg.