Bak Imre: "Sajnos van olyan helyzet, amikor csak a menekülés marad"
5 perc
2020.07.21. 14:30
Rémisztő, hogy az autonómiát feltétlenül megkívánó művészet után az oktatásra is megint rátelepszik a politika - nyilatkozta a HVG-nek a 81 éves Kossuth-díjas festőművész. Elmondta azt is, miért hagyta ott annak idején az Iparművészeti Főiskolát, és miért lépett ki a Magyar Művészeti Akadémiából. Portréinterjú Bak Imrével.
HVG: Frissdiplomásként betiltott kiállítással kezdődött a pályája. Miért ment szembe ilyen radikálisan a kultúrpolitikával?
Bak Imre: A főiskolán nem volt kötelező illusztrálni az ideológiát, de nem is nagyon lehetett eltérni tőle, a politika mindig ott settenkedett körülöttünk. Páran úgy éreztük, ez a hazug út nekünk nem felel meg, úgyhogy eljutottunk még a félreállított Kassák Lajoshoz is, bár úgy kellett kinyomozni a címét. A tiltott úton megismert francia absztrakt festészet mintájára készítettük a munkáinkat, és ezeket állítottuk ki diplomázás után. A rektor, a szocialista realizmus mestere, Domanovszky Endre őrjöngött, hogy a kapitalista métely minden óvintézkedés ellenére megjelent a főiskolán. Az első bezárt tárlatot jó tíz évig hasonlók követték. A hajdani diáktársakkal egyetemi és népfrontklubokban mutatkoztunk be, de feljelentések nyomán csak egy-két napot éltek ezek a kiállítások. Azért egy szűk értelmiségi kör mindig eljött a megnyitókra, és terjedt a híre a fiatal művészek lázongásának.
HVG: Ezekből a tapasztalatokból kiindulva mit szól a Színművészeti Egyetem sietős kormányzati átalakításához, és hogy a módszer esetleg a teljes művészeti felsőoktatást érintheti?