Labdába rúghat-e bárki a Google-n kívül a keresésben?
A kisebb keresőgépek sem működnek rosszabbul, mint a nagyok, de némelyikük jobban ügyel az internetezők magánszférájára.
Amit a Google kénytelen volt megfizetni a versenytársai miatt, azt most részben ugyanazokon a konkurensein vasalja be. A piacvezető amerikai keresőóriásnak azért kellett tavalyelőtt 4,34 milliárd eurós büntetést lerónia, mert Európában kiszorította a többi keresőt az okostelefonok és táblagépek többségéről.
Az EU versenyügyi biztosa, Margrethe Vestager háromszor verte le a Google-on a cég monopolista viselkedését, és a három közül ez a bírság volt a legnagyobb. A szigor alapja: Európában a mobilos keresések több mint 95 százaléka a Google-hoz fut be, részben mert a készülékek túlnyomó többsége androidos (azaz a Google operációs rendszerével működik), részben mert a Google milliárdokat fizet, hogy az Apple böngészőjében, a Safariban is az övé legyen az alapbeállítás.
A konkurensek most annyiban kapnak elégtételt, hogy nyártól az Európai Gazdasági Térség országaiban újonnan üzembe helyezett androidos készülékeken választási lehetőség jelenik meg. Az egyik ajánlott kereső mindig a Google, de mellette másik háromra is rá lehet bökni az alapértelmezés kiválasztásakor. Hogy melyekre, az országonként kissé változó. Nem kevésbé érdekes, hogy a Google aukción értékesítette a helyeket, illetve értékesíti újra negyedévenként – vagyis itt szedi be a pénzt a kisebb konkurenseitől. A legutóbbi aukció nyomán
Magyarországon idén júliustól szeptemberig a Google mellett a DuckDuckGo, a GMX és az Info.com fog megjelenni.