Évek munkájával építettek egzisztenciát, a járvány miatt napok alatt újra hajléktalanok lehetnek

Ha mindenkinek otthon kell maradnia, hova menjen az, akinek nincs otthona? Ez a kérdés foglalkoztat többeket, akik a Jászai Mari tér környékén laknak, és megkedvelték az itt adományokat kérő idősebb urat. Évek óta hajléktalan, ám még soha sem töltött egy estét sem az utcán, minden nap az egyik szálláson alszik. Most azonban fél a vírustól, mások közelségétől. A környéken néhányan igyekeznek is neki lakást találni, valami átmeneti menedéket, ám vállalkozásuk egyelőre lehetetlennek tűnik.

Sokan a nincstelenségben is képesek rendezett körülményeket teremteni maguknak. A Fedél Nélkül árusai gyakran szerény otthont finanszíroznak bevételeikből, kisebb családokat is eltartanak.

Most azonban órákon át állnak adományok nélkül, holott maguk is fizettek pár tíz forintot az újságért.

A Fedél Nélkül utcalap alapfilozófiája, hogy az árusok értéket közvetítenek, és munkát végeznek a lap eladásával. Ezekben a napokban azonban nem csak a bevételük marad el, de még szerény befektetésüket is elbukhatják. Az egyik budai csomópontban egy árus hétfő délután háromkor a sarokban gubbaszt, és mered maga elé, meg sem próbál árulni.

Pulzáló egzisztenciákról beszél Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója azok esetében, akik napról napra élve, de képesek magukat víz felett tartani. Az elmúlt évek gazdasági fellendülése sokakat kiemelt a közvetlen hajléktalanságból. Ők azok, akiknek semmilyen vagyona és megtakarítása nincsen, de ha munkát találnak, akkor valamelyik munkásszállón, vagy egyéb, számukra megfizethető lakhatási formában meg tudnak engedni maguknak egy ágyat, kisebb otthont. Napi, esetleg heti elszámolásban kapják fizetésüket, melynek nagy részét azonnal a lakhatásukra kell költeniük. Sokan élhettek idáig ilyen körülmények között, bár pontos becslésekbe senki sem bocsátkozik.