Egy magyar orvos tudja, hogyan lehetne itthon évente 60 ezer ember életét megmenteni

„Ha minden tudásunkat, beleértve az összes terápiás lehetőséget visszaforgatnánk a gyógyításba, a betegek kórházban töltött idejét két-három nappal, a költségeket huszonöt százalékkal, a halálozást pedig kétharmadával lehetne csökkenteni” – mondja Hegyi Péter pécsi professzor, aki belgyógyász, gasztroenterológiai és klinikai farmakológiai szakvizsgája mellett tizenkét-tizenkét évet töltött a betegellátásban és az alapkutatásban, szakterülete a hasnyálmirigy-gyulladás. Noha erről a betegségről sokat lehet már tudni, így például azt, hogy nagy százalékban epekő vagy alkoholfogyasztás okozza, specifikus gyógymód a mai napig nincs rá, csak szupportív, támogató terápia jöhet szóba, magyarázza Hegyi, aki szerint arra kell választ találni, hol lehet beavatkozni a gyulladásba úgy, hogy a betegeknél javulást lehessen elérni.

A professzor Angliában és az Egyesült Államokban is bekapcsolódott a betegséggel kapcsolatos kutatásokba, így találkozott először a transzlációs medicinával. „Ez mindaz a tudás, amely a kutatások során felhalmozódik és amelyet a lehető leggyorsabban lehet hasznosítani a gyógyításban” – foglalja össze annak a lényegét, hogyan lehet kapcsolatot építeni az orvostudomány két ága, a kutatás és a gyógyítás között. Míg régebben ugyanazok a személyek végezték az elméleti kutatásokat, akik a klinikai vizsgálatokat is, mára ez megváltozott, és sok esetben a két terület nem is érinti egymást.

„A klinikus nem érti meg a mechanizmusokat, a kutatóorvos pedig nem tudja, hogy mik a problémák a gyógyításban, mert nem találkozik beteggel”

– indokolja, hogy miért van szükség transzlációs medicinára.