Révész Sándor: Nem igaz, hogy „Amerika Bident választotta”

A demokrácia feltétele, hogy akik alul vannak (az alkutyák), alkudjanak meg az alulságukkal. Vagyis gondolják úgy, hogy alul lenni is jobb egy jobb rendszerben, mint bárhol egy rosszban. És szavazzanak is eszerint. Erről a feltételről érdemes elgondolkodni az amerikai elnökválasztás kapcsán (is). (Megjegyzendő: az alkutya nem alsóbbrendű lény, hanem egy fogalompár – underdog-topdog – egyik tagja.)

Szombat reggel a postaládámból az a főcím került elő, hogy „Amerika Bident választotta”. Ez persze nem igaz. Ahogy nem volt igaz négy évvel ezelőtt sem, hogy Amerika Trumpot választotta. És Magyarország sem választotta soha Orbán Viktort, sem Gyurcsány Ferencet, sem mást.

A rész ugyanis nem egész. A nagyobb rész sem. Az alig nagyobb rész vagy nem is nagyobb rész pláne nem. A rész választását az egésznek tulajdonítani öncsalás. A kettős gondolat (double think – Orwell: 1984) öncsalása. Mert egyrészt minden öncsaló ismeri az arányokat, és számol velük. Mégis úgy éli és életi át az eredményt, hogy össznemzeti érzelmeket és karaktert kapcsol hozzájuk.

Vezető amerikai lapok: Trump vegye a kalapját, Bidennek sok dolga lesz

Teljesen egyöntetűen ítéli meg a három nagy tengerentúli napilap a választások utáni helyzetet: győzött a demokrácia és a vesztes akkor teszi a legjobban, ha elismeri, hogy alulmaradt, ha nem tudja bizonyítani a csalást.

A választások eldöntenek alapkérdéseket egy ország politikai életében, és ez így van rendjén. De a politikai és jogi eredmény nem azonos a szociológiai-politológiai eredménnyel. Aki egy ország állapotát jellemezni akarja, azzal szembe kíván nézni, annak ez utóbbi eredményt kell tekintetbe vennie. Magyarországot például úgy kell látnia (a hibahatáron belüli és időleges elmozdulásokon túl), hogy felnőtt lakosságának harmada a jelenlegi rezsim fennmaradását kívánja, harmada a leváltását, harmada pedig nem nyilvánít véleményt. Ez kétségkívül bonyolultabb (azaz igényesebb) gondolatmenetekhez vezet, mint birkanépről vagy a nagy nemzeti többség természetes választásáról hadoválni.

Nos, az Egyesült Államokban a szociológiai-politológiai összkép nagyjából ugyanolyan, mint négy évvel ezelőtt. Akkor kb. három-, most - nagyobb részvétel mellett – hat- hétmillió szavazatnyi különbség volt a demokrata párti elnökjelölt javára. Ez pár százalékos különbség. A helyzet tehát alapvetően nem változott Az USA választási rendszerének sajnálatos sajátosságai miatt lett az eredmény négy évvel ezelőtt más, mint most; a szavazatok területi eloszlásának módosulása miatt lett az eredmény most egészen más, mint négy évvel ezelőtt. És természetesen semmi esély nem lett volna Trump leváltására, ha módjában állott volna birtokba venni és a saját propagandagépezeteként működtetni az (ott szerencséjükre nem létező) állami médiát, ha az anyagi lehetőségei ezerszeresen meghaladák volna ellenfeléét, ha szabadon osztogathatta volna lojalitási szempontok szerint az állam (és más államok) pénzét.

Tájkép csata után: Biden az elektoroknál, Trump önmagánál nyert

Túllépte a 270 elektoros határt magyar idő szerint szombat estére a demokrata Joe Biden, aki így az USA 46. elnöke lehet. A hivatalban lévő republikánus Donald Trumpnak a bírósági út maradt, ám az választási szabálytalanságokra utaló bizonyíték nélkül zsákutca lehet. A HVG szakírója, Nagy Gábor elemzése.

És természetesen semmi esély nem lett volna Trump leváltására, ha módjában állott volna birtokba venni és a saját propagandagépezeteként működtetni az (ott szerencséjükre nem létező) állami médiát, ha az anyagi lehetőségei ezerszeresen meghaladták volna ellenfeléét, ha szabadon osztogathatta volna lojalitási szempontok szerint az állam (és más államok) pénzét.