Járvány idején az információ ellenőrzése a sajtó kézmosása

Járványhelyzetben minden újságíró-etikai szabály érvényben marad, csak mivel sokkal nagyobb a tét, ezért szigorúbban kell őket betartani. Nem egy önkormányzati képviselői szék vagy bicikliút nyomvonala forog kockán, hanem életek, a következmények pedig nagyon is konkrétak. Ilyen helyzetben a következőkre érdemes figyelni: 

Az információk ellenőrzése: A téves információ is olyan mint a vírus, mindenkinek meg kell tennie az óvintézkedéseket, hogy ne terjedjen. Az információ ellenőrzése a sajtó kézmosása. Nem csak azt kell ellenőrizni, hogy valami valahol máshol már megjelent-e, hanem hogy a már máshol publikált információk helyesek-e. Fontos körülmény, hogy olyan országok is gócpontok, ahol államilag irányított a hírközlés és nem feltétlenül lehet megbízni a hivatalos adatokban. Bár nem várható el, hogy egy magyar újságíró bennfentes információkkal rendelkezzen kínai vagy iráni adatokról, a több forrásból dolgozás, a folyamatos ellenőrzés és a kétely alapvető fontosságú.

Folyamatos szakértői kontroll: Az újságírók ritkán szakértői a járványügynek. Minden szerkesztőség, amelyik foglalkozik a koronavírussal, tartson kéznél olyan szakértőt, orvost, járványügyi szakembert, akinél meg tudja futtatni, értelmezni tudja az információkat. Ezt pedig minden indokolt alkalommal, akár naponta többször tegye meg.

Csak a releváns információ segít: Egyszerre kell nagyon komolyan venni, komolyan vetetni a közönséggel a szituációt és kerülni az apokaliptikus pánikkeltést, mert a pánik vírus nélkül is nagy károkat okozhat. Tehát miközben komolyan, részletekbe menően és rendszeresen tájékoztatni kell a vírusról, világossá kell tenni, hogy mi az egyes részletek relevanciája az egyes olvasó életére.

Kiemelni, összefoglalni, megismételni: A szükségtelen/mellékes információ itt nem csak felesleges, hanem kárt is okoz. Ilyen helyzetben a járvánnyal kapcsolatos minden hír komoly figyelmet kap és a jelentőségükbeli különbség az olvasó számára nem világosan értelmezhető, ezért csak az érdemi információkra szorítkozzunk. Érdemes az áttekinthetőség miatt rendszeres időközönkénti frissítések módszerével élni, akár óránként összefoglalni, hogy mi történik, a kontrollálatlan és követhetetlen hírfolyam helyett.

A kormány és a sajtó egymásra van utalva: Ilyen helyzetekben kiemelt felelőssége és szerepe van a közszolgálati médiának illetve a nagy elérésű médiumoknak, mert ilyenkor sokan a „hivatalos” forrásként azonosított csatornáktól várják az eligazodás lehetőségét, olyanok is, akik egyébként nem olvasnák, néznék ezeket. Bár a kormányzat és a sajtó közötti kapcsolat természetes szerint gyanakvó és ellenőrző-kételkedő funkciójú, ilyen esetekben az egymásrautaltság együttműködésre is ítéli őket, mert a sajtó az egyetlen lehetséges csatornája fontos információk sok emberhez való eljuttatásának.

A kétely és az ellenőrzés funkcióját eközben persze életben kell tartani az állami felkészültségét, kompetenciáját, az adatok megbízhatóságát illetően, de a kormányzati információk eljuttatása a közönséghez ilyen esetben nem kritikátlan szócső-szerepet jelent, hanem alapvető funkciója a sajtónak.

Nem mutogatni, nem vádolni: Mivel a nagyközönség a járványt Kínával azonosítja, fontos, hogy tisztázzuk, hogy ez nem egy népre korlátozódó járvány és különösen nem egy nép felelőssége, a Magyarországon élő kínaiaké pedig semmivel sem jobban, mint bárki másé, aki itt él.

Szenzáció van hatásvadászat nélkül is: A címek, headline-ok, címlapok legyenek mértéktartóbban. Sokan csak ezeket érzékelik a híradásokból, tehát egy túlzó, harsány cím által okozott károkat nem ellensúlyozza az alatta lévő részletesebb cikk árnyaltsága. A nagy érdeklődés miatt óriási a csábítás annak kihasználására az olvasottságban, de a szenzációt most szükségtelen hajhászni, van az magától is, a túlzások viszont nagy károkat okozhatnak.