Karácsonyt simán újraválasztanák, pedig megosztottak a budapestiek
A kormány és a főváros közötti tartós feszültség, a folyamatos konfliktusok a szemben álló szavazótáborok megszilárdulását hozták. Ez azt is jelenti, hogy ha „most vasárnap” újra főpolgármester-választás lenne, Karácsony Gergely megismételné tavaly októberi győzelmét.
A HVG megbízásából júliusban 1000 fős budapesti, telefonon készült felmérés szerint
Karácsony Gergely főpolgármester előnye 4 százalékpont, 35:31 arányban vezet a Fidesz (ma még nem ismert) jelöltje előtt.
A választani tudó biztos szavazók között az arány 50:45 – a megkérdezettek fennmaradó 5 százaléka sokféle „egyéb” választ adott, konkrét ellenzéki jelölteket neveztek meg, vagy függetlenekkel szimpatizálnak.
Érdekes, hogy a pártlistán állításuk szerint a kormánypártra szavazók sem mind voksolnának jelenleg egy fideszes főpolgármester-jelöltre: 3 százalékuk átszavazna Karácsonyra, 5 százalékuk pedig más jelöltet támogatna. Ennél is figyelemreméltóbb, hogy – akárcsak országosan – a fővárosban is nagyon erős a generációs törésvonal: a 30 alattiak 75 százaléka szavazna a regnáló főpolgármesterre, a 30–39 év közöttiek 56, míg a 40 évesnél idősebbek körében mindössze 44 százalék ugyanez az arány.
A budapestiek elsöprő többsége (79 százaléka) azt érzékeli, hogy a kormány és a főváros vezetése között rossz vagy nagyon rossz a viszony. Bő egyharmaduk a kormányt, egyötödük a fővárost teszi ezért felelőssé, de a válaszadók 38 százaléka egyaránt hibáztatja mindkettőt. Az utóbbi álláspont különösen jellemző a párt nélküli szavazópolgárokra, de még az ő körükben is többen okolják a rossz viszonyért a kormányt, mint a fővárost.
Ennél valamivel jobban megosztja a budapestieket a Lánchíd ügye, amelyről 75 százalékuknak van véleménye. Csak kevesebb mint egyharmaduk hibáztatja a felújítás késlekedéséért a jelenlegi városvezetést, a többiek fele-fele arányban a korábbi vezetést és a kormányt okolják (ami voltaképpen többé-kevésbé ugyanazt jelenti). Az, hogy a kormánypárti szavazók egy részének sem jó a lelkiismerete, abból látszik, hogy 13 százalékuk a saját politikusait hibáztatja.
A leginkább a kormányzati pénzelvonások vernék ki a biztosítékot, ha nem az lenne a helyzet, hogy ezekről csak a budapestiek kétharmada (65 százalék) tud. Az utóbbiaknak viszont számottevő többsége jelentősnek és a főváros működésére veszélyesnek tartja az elvonásokat, ezt még a fideszesek körében is sokan így gondolják. A pártválasztásukban „bizonytalanok” közül nagyon sokan nem tudtak erre a kérdésre válaszolni, de akik igen, azoknak túlnyomó része az ellenzék álláspontját osztja.
Hasonlóan alakultak a válaszok akkor, amikor a kormányzati elvonások vélt indítékairól nyilatkoztak a megkérdezettek. Néhány százalékos relatív többséget kapott az a vélemény, hogy az Orbán-kormány ezzel mintegy bünteti az ellenzéki fővárost. Ez a többség úgy jött létre, hogy miközben az elkötelezett szavazók a pártállásuknak megfelelően válaszoltak, a pártelkötelezettség nélküliek jóval nagyobb része osztotta a kormánykritikus álláspontot, mint azt, amelyik egyértelműen pozitív motivációt tulajdonított a kormánynak.