"A Rákosi-rendőrség is tartott házkutatást nálunk, a család ehhez van szokva"

HVG

2 perc

2020.05.21. 05:15

2020.05.21. 06:12

Kusinszki András és Csóka-Szűcs János (képünkön) rabosítását követően a HVG igyekezett minden érintettet megkeresni. A tisztánlátást csak azok nem segítették, akiknek ez módjukban állt volna.

Eddig hány alkalommal fordult elő, hogy rémhírterjesztés miatt a rendőrség a lakásán keresett fel állampolgárokat, előállította őket? – kérdeztük az ORFK-t. A válaszuk szó szerint:

„Az ön által kérdezettnek megfelelő statisztikai kimutatást a rendőrség nem vezet.”

A rendőrök kaptak bármilyen iránymutatást az ügyészség által megszüntetett két esetet követően, hogyan járjanak el a rémhírterjesztés gyanúja, illetve az e tárgyú feljelentések ügyében? – kérdeztük a Belügyminisztériumot. A teljes, szöveghű válaszuk:

„Nem.”

Miután az igazságügyi tárca vezetője szerint a rendőrség hibázott, tervezi-e a minisztérium, hogy módosítja, pontosítja a rémhírterjesztés és a közveszéllyel való fenyegetés fogalmát? – kérdeztük Varga Juditot. Nem méltatott válaszra.

Rémhírterjesztésnek tartja Orbán Viktor, ha valaki negatív színben ír róla a közösségi média felületein? – kérdeztük a miniszterelnöktől sajtófőnökén, Havasi Bertalanon keresztül. Nem kaptunk választ.

Mit gondol a Facebook arról, hogy felhasználóinak véleménye miatt több esetben is rendőrségi eljárás indult, illetve segítették-e a magyar hatóságok fellépését? – kérdeztük a techóriás sajtósait. Ígérgetésen túl mást nem kaptunk.

Milyen szerepet játszhatott, hogy a Momentum Mozgalomban politizál? – kérdeztük Csóka-Szűcs Jánost. „A rendőrök korrektül jártak el, az viszont furcsa volt, hogy a kihallgatás során azt kérdezték, tagja vagyok-e bármilyen pártnak. Nem először történt velem ilyen, 1987-ben nem a párt hivatalos március 15-ei rendezvényére mentünk páran, hanem a Petőfi-szoborhoz. Pont ugyanígy vittek el utána a rendőrök.

A nagyapám miatt a Rákosi-rendőrség tartott házkutatást nálunk, a család ehhez hozzá van szokva.

De még az előállításom reggelén is azt hittem, hogy a fekete autóval viccelődés alaptalan, és nem válik valósággá.”

Miért ne védhetné járvány idején a társadalmat jogszabály a rémhírektől? – kérdeztük a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, Kádár András Kristófot.

„Nem illegitim a cél, de dilettáns az eszköz.

A szakmai egyeztetés nélkül, gyorsan átnyomott módosításról már a kezdetekkor lehetett látni, hogy nem lesz így jó, elsősorban a bizonytalan fogalmak miatt.”

Milyen alapon kéri a paragrafus megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól – kérdeztük Karsai Dániel ügyvédet. „A nyomozó hatóság nem alkalmas arra, hogy eldöntse, hogy egy hamis vagy elferdített szólás jelenleg alkalmas-e a védekezés akadályozására. A beadvány elkészítésekor például heves vita dúlt mind a szakértők, mind a laikusok között, hogy kell-e arcmaszkot viselni.

Az esetek túlnyomó többségében a törvényt a legjobb szándék esetén is önkényesen fogják alkalmazni.” 

Közben Karsai meglepetésére kiderült, hogy az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a beadványát.