Kérdezz meg egy észak-koreait! 7. rész – Sufnituning: alkohol és szerencsejáték
7 perc
2020.05.20. 17:00
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait! című riportkötetet. "Úgy tűnik, vannak dolgok, amiket még az észak-korai rezsim sem képes a befolyása alatt tartani", mondja a könyvben nyilatkozó egyik észak-koreai menekült. De hogyan szórakoznak – fogyasztanak alkoholt és töltik szerencsejátékokat az idejüket – az észak-koreaiak? Erről szól sorozatunk hetedik része.
Az utóbbi egy évtizedben rengeteg különféle könyvet és tanulmányt írtak már Észak-Koreáról. Se vége, se hossza a geopolitikai helyzetről, a Kim-dinasztia uralkodásáról és a disszidensek drámai meneküléséről szóló köteteknek. Nem sok olyat találunk azonban ezek között, amelyeket maguk az észak-koreaiak írtak. Pedig a koreai kultúra és a ráterülő zsarnokság elegye leginkább az helyi emberek történetein és tapasztalatain keresztül érthető meg.
A nemrég Magyarországon is napvilágot látott Kérdezz meg egy észak-koreait! című könyvben heten válaszolnak, mesélnek, segítenek megérteni az életkörülményeket, s emlékeznek vissza az Észak-Koreában töltött éveikre. Természetesen mind a hét nyilatkozó már máshol keresi a boldogulást, kivétel nélkül elmenekültek a diktatúrából. A tizenkét témakörben több mint száz kérdés köré csoportosuló válaszokból viszont egy olyan kép is kirajzolódik az országról, ami a híradások fősodrában kevésbé kap helyet: az emberek hétköznapjai még a legnagyobb zsarnokságban sem feltétlenül csak szenvedésről, kínzásról és félelemről szólnak.
Tartsanak velünk egy nyolcrészes sorozatban, amelyben e könyvből csemegézve mutatjuk be az észak-koreai mindennapokat a divatrendőrségtől a munkahelyeken át a párválasztási szabályokig – mit lehet és mit kell tenni a világ legzártabb országában, az utolsó keményvonalas kommunista diktatúrában?
A cikksorozat többi részét itt olvashatja: Kérdezz meg egy észak-koreait!
- Sokat isznak az észak-koreaiak? Ha igen, honnan szerzik az alkoholt?
Daniel Tudor: Bárki, aki járt Dél-Koreában, tudja, hogy az alkohol fontos része az emberek életének. Ugyanez igaz Észak-Koreára is, sőt talán még igazabb. Délen van egy vidám szólás, mely szerint „a sör nem alkohol”, de Ri Dzsiszon szerint Északon ez még csak nem is vicc. Koreában a szeszfőzésnek is nagy hagyománya van – ezt Délen elnyomták még az 1960-as években, a határtól északra azonban máig fennmaradt. Továbbá Észak-Koreában nehéz az élet, ráadásul hidegebb is van, mint Délen, így aztán teljesen érthető, hogy az észak-koreaiak szívesen isznak.
Ri Dzsiszon (a késő húszas éveiben jár, és 2011-ben hagyta el a Pektu-hegy környékét): Többféleképpen lehet alkoholhoz jutni Észak-Koreában. Először is elmehetsz a szeszgyárba (vagy valakihez, aki ott dolgozik), és készpénzért vásárolhatsz. A szülővárosomban több híres sörfőzde is üzemelt. Aztán elmehetsz a helyi piacra, ahol vehetsz helyi, importált és sufniban főzött alkoholt. Ez ugyan illegális, de a hatóságok nem tudják az ellenőrzésük alatt tartani. Régen csak hazai italt engedtek árusítani a piacokon, de idővel megszaporodtak az importáltak is (például a kínaiak). A leggyakoribb a kínai Kaoliang likőr. Mivel a legtöbb észak-koreai pia erős, a kínai Kaoliang (46-50%-os) és a vodka meglehetősen népszerű.
A szülővárosomban tízből egy háztartásban szeszt főztek, méghozzá leginkább burgonyából és kukoricából. Az így készült szesz a kemény telek miatt általában erősebb lett a máshol főzött alkoholnál. Az észak-koreaiaknak más nevük van Korea híres szodzsujára: nongthekinek hívják. Ennek más régiókban általában 20-25%-os az alkoholtartalma, az én szülővárosomban viszont 28-30%-os volt. Az észak-koreaiak nagyon szeretnek inni, és vedelnek is rendesen. Így aztán néha majdnem kifogytunk a piából, az meg szinte elképzelhetetlen volt, hogy legyen tartalékunk.