2030-ra lehet olyan eszközünk, amely leállítja az epilepsziás rohamot

Ma Magyarországon nagyjából 100 ezer ember epilepsziás. A harmaduk, körülbelül 30 ezer ember a kezelések ellenére visszatérő rohamokkal kénytelen együtt élni.

"Sötétben tapogatózunk" – mondta Berényi Antal szegedi kutatóorvos, amikor arról kérdeztem, mennyit tudni ma az epilepsziáról. Szerinte nagyon keveset. Az epilepszia nem betegség, hanem 40-50 féle roham összefoglaló elnevezése. "Egy közös van bennük, hogy az agyi idegsejtek egyszer csak fokozott elektromos aktivitást mutatnak, de hogy mi a kiváltó ok, az még mindig nagy kérdés" – magyarázta.

Sokaknak hiába adnak gyógyszert, az sem segít. Műtét pedig csak akkor jöhet szóba, ha van az agynak egy jól meghatározható pontja, ahonnan a rohamok elindulnak. A beavatkozás azonban még így is veszélyes, akár funkcióvesztéssel (beszéd, mozgás) is járhat.

Berényi és csapata arra vállalkozott, hogy a sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem kezelhető epilepsziások számára kidolgoznak egy olyan új eljárást és eszközt, amelynek alapja az elektromos áram: csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést használ, amennyi a roham leállításához kell. 2010-ben kezdték a tudományos kutatást, és 2018-ra tudtak már annyit, hogy elkezdhették az eszközfejlesztést is.

Életkép a laboratóriumból – SZTE ÁOK Élettani Intézet, Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport (Berényi Labor)

A prototípus nemrég lett kész. Az agyi defibrillátor az "agy pacemakerének" is nevezik. Lényege, hogy a készülék érzékelői a bőr alá ültetve képesek fölvenni elegendő jelet az agyból ahhoz, hogy előrejelezzék annak működését. Ugyanez az eszköz alkalmas lehet a rohamok megelőzésére is.

Egy amerikai vállalatnak már van agyba ültethető elektródája, ez érzékeli, ha jön a roham, és elkezdi azt tompítani, de Berényi arról nem tud, hogy Magyarországon ilyet bárkinek is beültettek volna. Az ő eszközük azonban egészen másként működik: