Erdoganék csendben eltüntetik a menekülteket, akikkel nemrég még Európát zsarolták

„Koronavírussal fertőzött menekülteket küldhet Törökország a görög partok felé” – több görög híroldalon is megjelent ez az információ április második hétvégéjén. Pedig az elmúlt hetekben a világjárvány miatt is viszonylagos csend volt a menekült útvonalon, úgy tűnt, kevesebb ember indul útnak. Február végén Erdogan elnök még azzal fenyegetőzött, hogy megnyitja a határokat, milliók mennek Törökországból Európa felé.

Erdogan azért zsarol a menekültekkel, hogy az oroszokat fúrja

A szíriai kormányerők ellen offenzívát kezdett Törökország, és azzal próbál nagyobb támogatást kizsarolni az EU-tól és a NATO-tól, hogy bejelentette: kiengedi az unióba tartó menekülteket. Már halálos áldozatokat is követelt az a múlt pénteki ankarai döntés, hogy Törökország nem tartja vissza tovább az Európai Unióba bejutni akaró menekülteket.

Két hétig tartott ez az „ostrom”, valóban ezrek jelentek meg a török-görög határon és a görög szigeteknél, Leszbosz környékére is több menekült érkezett, aztán a konfliktus elmérgesedett: Edirne térségében, a pazarkulei határátkelőnél körülbelül 10-15 ezer ember rekedt a senki földjén. Máig tisztázatlan, hogy a görög vagy a török hadsereg lőtt-e rájuk gumilövedékkel, könnygázzal, mi a rendőri és katonai ellenőrző pontokon túljutva, a helyszínen próbáltuk követni az eseményeket.

Ekkor léptünk kapcsolatba az ott várakozókkal is. Napokig úgy tűnt, hogy az élelmiszerhiánnyal küzdő, rendkívül rossz higiénés körülmények közé kényszerített, a török katonaság által körülkerített menekülők tényleg áttörik a görög-török határt. Épp azokban a napokban, amikor Európa-szerte, a világjárvány miatt határzárat rendeltek el. 

Március 27-én és 28-án azonban éppoly hirtelen csendesedett el az uniós határszakasz, ahogy a konfliktus eszkalálódott. Ugyanolyan buszok jelentek meg Edirne vonzáskörzetében, amilyen buszokkal egy hónappal korábban, Erdogan elnök menekülttáradattal fenyegető nyilatkozataival egy időben, Isztambulból és Izmirből a térségbe vitték a menekültkérőket. Március végére már csak az igazán elszántak maradtak a senki földjén, körülbelül 5-6 ezer ember, a többiek önként feladták az ostromot, és visszatértek eredeti, törökországi tartózkodási helyükre.

Vér, verejték, könnygáz: helyszíni riport a török-görög határról

Nagyhatalmi küzdelem játékszerévé vált több tízezer ember a legújabb menekültválságban. Tudják, hogy továbbjutásukról politikusok alkuja dönt, ők mégis nekimennek a kerítésnek újra meg újra, míg egyszer lyukat nem találnak rajta - tapasztalta a katonák által körülzárt senki földjén a HVG kiküldött tudósítója.

A helyszíni riport alatt megismert iráni menekülőkkel a későbbiekben, telefonon keresztül is sikerült tartani a kapcsolatot – immár messze Törökország határaitól. Az így kapott információk szerint akkor következett be fordulat, amikor a hatóságok bejelentették: az illegális tábor területén is „megjelent a vírus”, mindenképp evakuálni kell a senkiföldjét.

A hulladékokból, száraz gallyakból, nejlonzsákokból egy hónap alatt felépített tábort órák alatt lerombolták, illetve felégették. A még mindig bent lévő embereket pedig buszokra ültették azzal az ígérettel, hogy isztambuli egészségügyi központokba, karanténba viszik őket kivizsgálásra. A buszok azonban az ígéretekkel ellentétben nem álltak meg Isztambulban. És nem álltak meg Ankarában sem.