Húzza ki magát, és a helyükre kerülnek a dolgok!
4 perc
2020.04.14. 13:47
Amikor a testünk merev és görcsös, valószínűleg a gondolataink is feszültek. Ha a gerincünket görnyedten tartjuk, fejünket a két vállunk közé húzzuk, akkor rendszerint haragszunk, félünk vagy szorongunk. Ritkán hallgatunk a testünk üzeneteire, mert elveszünk a gondolatainkban, pedig érdemes!
Ismét a brit humorista, TED-előadó és tudatosjelenlét-alapú kognitív terápia szakértő, Ruby Wax könyvét, a Mindfulness-kalauzt vettük elő, hogy megőrizzük az ép elménket a karanténban. Ezúttal a tudatos jelenlétet arra használjuk, hogy ráhangolódjunk a testrészeinkre, figyeljünk minden feszülésre, és észleljük, amikor az elménk próbál újabb feszültségeket kelteni a vég nélküli kritikákkal. („Miért érzem még mindig ezt? Azt akarom, hogy szűnjön meg.” „Zsírkupac vagyok. Semmirekellő.”).
Gondolati világunk tükröződik abban, ahogy a bőrünkben érezzük magunkat. Ha a testünkre koncentrálunk, az olyan, mintha belső elvonulásra mennénk, távol elménktől. Tehát ha megkeressük, hol feszült a testünk, és igyekszünk oldani a feszültséget, azzal tulajdonképpen leszállunk végre magunkról.
Pixabay / Alexas_Fotos
Tudatos mozgás
A következő gyakorlatok arra tanítanak, hogy testünk legyen a biztos pont, amelyhez mindig visszatérhetünk, amikor elménk tombolni kezd. A nyújtógyakorlatok csökkentik testünkben a feszültséget, hatásukra kevésbé fogjuk úgy érezni, hogy izmaink korlátoznak bennünket. Nyújtás közben a test és az elme egyaránt felszabadul, és ez nem csupán metafora: mozgás közben több vér áramlik a szervekbe, több oxigén jut az agyba. Amikor a testünk mozdulatlan, általában az elménk is az… kivéve persze Stephen Hawking esetében, és ezzel a logikát le is húzhatjuk a klotyón.
Tudatos mozdulatok
Fejkörzés: Álljunk kis terpeszben, egyenes, de nem merev háttal! Lazítsuk el a vállunkat, fejünk búbja az ég felé mutasson. Összpontosítsunk a fejünkre, és hagyjuk, hogy a súlya lassan jobbra húzza, jobb fülünk a jobb vállunk felé közelítsen. Maradjunk így, figyeljük meg, mit érzünk. Észlelünk feszülést valahol a testünkben? És most lélegezzünk… A belélegzett levegő legyen fénysugár, amellyel megkeressük a feszültséget. Belégzéskor koncentráljunk a nyakunk bal oldalán megnyúló izmokra, kilégzéskor engedjük el a figyelmünket. Nem biztos, hogy végig az észlelésre tudunk összpontosítani, lehet, hogy elménk elkalandozik. Ha ezt vesszük észre, koncentráljunk újra arra a területre, ahol a nyújtást érezzük. Majd lassan, továbbra is figyelve minden egyes mozdulatra, emeljük fel újra a fejünket, és billentsük át a bal oldalra. Belégzésnél koncentráljunk a nyújtásra a nyakunk jobb oldalán, majd a kilégzéssel engedjük el a figyelmünket. Ismét emeljük fel a fejünket, figyeljük meg, hogyan hatott ránk a gyakorlat! És most engedjük el a figyelmünket…
Ismételjük kétszer mindkét oldalon.
Vállkörzés: Koncentráljunk mindkét vállunkra! Emeljük fel, végezzünk ötször lassú vállkörzést előre. Próbáljunk észlelni minden érzést! Ügyeljünk, nehogy túlságosan nagy erőfeszítést fejtsünk ki, figyeljük meg, érzünk-e feszülést bárhol a testünkben. Engedjük a vállunkat fentről egyszerűen leesni, ne izomból toljuk le. A felfelé irányuló mozdulatnál lélegezzünk be, lefelé pedig ki, így a levegővétel a mozdulatra irányítja a figyelmünket. Most végezzük el ugyanezt a gyakorlatot a másik irányba, ezúttal is ötször. Álljunk vissza alapállásba, és tudatosítsuk magunkban, milyen hatást gyakorolt ránk a gyakorlat. Engedjük el a figyelmünket…
Törzsnyújtás: Álljunk egyenesen, csípőszéles terpeszben, fejünket szegjük fel! Kilégzésnél lassan hajoljunk előre. Hagyjuk, hogy a fejünk vezesse a mozdulatot. Érezzük, hogyan húz bennünket lefelé a súlya, csigolyáról csigolyára (közben lélegezzünk), amíg le nem érünk, és át nem adjuk magunkat a gravitációnak. Ha csak pár centit sikerült előrehajolnunk, akkor se erőltessük! A lényeg az, hogy tudatosan figyeljünk a testünkben és az elménkben zajló történésekre. Kilégzésre kezdjünk el újra felegyenesedni, csigolyáról csigolyára. Húzzuk ki magunkat, érezzük, hogy fejünk egyensúlyban van a gerincoszlop tetején. Figyeljük meg a gyakorlat hatását. Ismételjük meg.
Pixabay
Macska: Ereszkedjünk négykézlábra, vállunk és két kezünk, valamint csípőnk és két térdünk egy vonalban legyen. Kilégzésre lassan húzzuk fel a hátunkat, mint a mérges macska, belégzésnél meg homorítsunk, fejünket és fenekünket nyomjuk felfelé. Ismételjük háromszor.
Jegyezzünk fel a naplóba mindent, amit a gyakorlatok alatt megfigyeltünk! Néhány kérdés segítségképpen:
- Mennyiben volt más élmény az edzés a tudatosjelenlét-gyakorlatok elkezdése után?
- Miután elkalandoztak a gondolatai, sikerült felidéznie, mire gondolt?
- Amikor megtartott egy-egy testhelyzetet, észlelt valamilyen változást? Mit?
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
A tudatos jelenlét lényege, hogy észlelünk és elfogadunk mindent, ami az adott pillanatban történik. Mint minden képességet, ezt is gyakorolni kell, hogy leszámolhassunk a régi szokásokkal. Ha fejlődni szeretnénk, akkor mindennap szakítsunk legalább néhány percet a gyakorlatokra, de ha csak alkalmanként végezzük őket, már akkor is javul a közérzetünk.
A cikk elkészítéséhez a Mindfulness-kalauz – Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének című könyvet használtuk. További, stesszkezelést támogató könyveinket itt rendelheti meg kedvezménnyel.
Ruby Wax előadása a School of Life-on: